A közszféra számos területén késik a kompenzáció. Több ezer forinttal kevesebb bért kapott sok dolgozó – közölte a szakszervezet.

Megjelent a felsőoktatási felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítése. Sok szakot töröltek a korábban meghirdetett képzések közül, de vannak újak is.

Idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját az Európai Unió Erasmus programja, amely az Európai Bizottság értékelése szerint a világ legsikeresebb hallgatói csereprogramja.

46 ezer fővel dolgoztak többen az év utolsó negyedévében, mint egy évvel korábban, a munkanélküliség nem változott – közölte a KSH. A munkanélküliek fele tartósan nem talál állást.

Vannak olyan egyetemi karok, sőt komplett főiskolák, ahová egyetlen egy államilag támogatott hallgató sem kerül majd be szeptemberben. A képzéseket már meghirdették, most már „csak” a diákokat kell rávenni: hozzájuk felvételizzenek.

Demonstrációt rendez három BKV-szakszervezet február 7-én a cég Akácfa utcai központjánál. Arra kérik az utasokat is: minél többen menjenek el, és álljanak ki mellettük. Sztrájkot viszont csak a legvégső esetben szerveznek.

A diplomától magasabb fizetést, társadalmi pozíciót, karrierlehetőséget várnak a fiatalok, a legtöbben emiatt döntenek úgy, hogy jelentkeznek a felsőoktatásba. Ez a jogi képzésre hatványozottan igaz.

A fiatal felnőttek fele szerint az életben való boldoguláshoz nagymértékben hozzájárul a diploma, 38 százalék úgy tapasztalja, hogy a munkáltatók kizárólag a végzés helye alapján választják ki az új belépőket.

A szakképzettséget nem igénylő közmunkáért bruttó 71 800, a szakképzettséget megkívánó feladatokért pedig 92 ezer forint jár havonta. A helyettes államtitkár szerint ez az összeg két éven belül elérheti a minimálbért. A kormány 2012-ben 132,2 milliárd forintot szán közmunkára.

A világ előtt 600 millió új munkahely megteremtésének a feladata áll, miközben a megszorító intézkedések tovább ronthatják a munkaerőpiacok helyzetét – figyelmeztet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO).

Világszerte minden ötödik alkalmazott távmunkában tevékenykedik. Magyarországon csak a dolgozók 3 százaléka, ám elképesztően nagy igény lenne ilyen munkahelyekre.

A kereskedelmi vállalkozások és a szolgáltatók egyre pesszimistábbak, csak az ipar területén lehet munkaerőfelvételre számítani. Erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme is, és egyre kevésbé bízunk abban, hogy pozitív változások jöhetnek.

Milyen munkahelyi fóbiákkal küzdenek a dolgozók? Meghökkentő, hogy mi mindentől retteghetünk.

27 ezer fővel többen dolgoztak 2011. első tizenegy hónapjában a vállalkozásoknál, a közszféra létszáma 5 százalékkal csökkent.

Nem olyan elvárásokkal állnak munkába az Y generáció képviselői, mint anno szüleik tették. A „millenniumi nemzedék” elvárja, hogy a munkáltató biztosítsa a fejlődési lehetőséget. Nehéz azonban a cégnél tartani őket.

A kormány okozta a bajt az adójóváírás kivezetésével, az ő dolga arról is gondoskodni, hogy egy dolgozónak se csökkenjen a bére. Ma ez nem biztos.

2-3 százalékkal besegítene a kormány azoknak a cégeknek, melyek a bérkompenzációhoz elvárt 5 százalékos béremelést sem tudják kigazdálkodni.

A vállalatok a bizonytalan gazdasági környezethez első lépésben a rugalmasabb munkaformákkal igazodnak. A kiszervezés olcsóbb, mint a saját ember, és a részmunkaidős dolgozó bérköltsége kevesebb, mint a nyolcórásé. A munkások azonban rosszul járhatnak.

A kormánytisztviselők majdnem tizedét elbocsátják. Ezt a lakosság is megérzi majd – mondta a közszféra szakszervezetének főtitkára.

Rengeteg diák dolgozik a tanulás mellett, és az államilag támogatott felsőoktatási helyek csökkentése miatt a számuk akár 30 százalékkal is nőhet. Az azonban kérdés, hogy mindannyian találnak-e majd munkát.

A képzetleneknek és a 40-50 évesnél idősebbeknek a legnehezebb elhelyezkedniük. Ezen próbál változtatni az egyik fővárosi intézmény.

A Műegyetem és az ELTE is bekerült a Webometrics rangsorban a top 400-ba.

Az új Munka törvénykönyve július 1-jével lép hatályba, ezt követően azok, akiket a képességeik miatt bocsátanak el, nem kapnak végkielégítést.

A munkaadók 40 százaléka tervez béremelést – derült ki egy felmérésből. A válaszadók harmada azonban még tanácstalan, nem tudja, mit tegyen.