A nem politikai alapon szerveződő, dán típusú, önkéntesekből álló Honi Gárda ötletét először 2001-ben vetette fel az akkor még fideszes Simicskó István, akinek az elképzelése szerint a tartalékos alakulat sorozását, kiképzését és vezetését a Magyar Honvédség végezné. A KDNP-s politikus javaslatát azzal indokolta akkor, hogy az önkéntes, tartalékos, területvédelmi erő hazánk biztonságát erősítené. A jól képzett, megyénként ezer-ezer emberből álló gárdista (Budapesttel együtt összesen mintegy húszezer tartalékos) kiegészíthetné a Magyar Honvédséget. Békeidőben csak katasztrófahelyzetekben mozgósítanák, háborús időkben viszont területi védelmi erőként működnének.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteken közzétett álláspontja szerint a Magyar Honvédségnek az a célja, hogy létrehozzon egy, a jelenleg meglévő szervezetébe integrált, annak szerves részeként működő, életképes, hatékony önkéntes erőt, a meglévő honvédség létszámának kiegészítésére. A HM egy önálló, a honvédséggel konkuráló, a feladatokban osztozó külön szervezet létrehozását viszont nem támogatja.
Egy is elég
Nincs szükség arra, hogy a Honi Gárda, illetve más szervezet életre keljen – reagált a fideszes ötletre Borszéki Tivadar nyugalmazott vezérőrnagy, a Magyar Tartalékos Szövetség (MATASZ) elnöke. A tartalékosok összefogását ugyanis ezután is el tudja látni a szervezet, amely egyébként már 6 éve tagja a NATO-országok tartalékos tiszti szervezetének (CIOR – Confédération Interalliée des Officiers de Reserve).
A 2001-ben megalakult MATASZ-nak számos szervezete van (például ifjúsági, veterán), illetve minden megyében rendelkezik helyi szervezettel, s már korábbi árvizek esetén is részt vettek katasztrófavédelmi munkálatokban. A jelenleg mintegy négyezer főt számláló civil társadalmi testület megfelelő honvéd vezérkari támogatással el tudja látni a katasztrófavédelmi, illetve a nemzetbiztonsági és honvédelmi nevelést – hangsúlyozta Borszéki Tivadar a FigyelőNetnek. Véleménye szerint éppen a szervezetüket kellene támogatnia a mindenkori HM-vezetésnek, mert jelentős részt vállal a tartalékos katonák szinten tartásában, bár a lövészeti kiképzésüket a hadsereg végzi.
Tisztavatás Budapesten – kiegészítenék õket? (Fotó: MTI)
A katonák szerint is felesleges
A lapunknak nyilatkozó katonai felderítők is úgy vélik, nincs szükség hadseregen kívüli fegyveres alakulatra, inkább a magyar hadkötelezettség rendszerét, fenntartását kellene olyan módon megreformálni, hogy a kapott kiképzés után el lehessen mondani: fegyverforgatásra alkalmas a haderőnk. Egyesek azt vetették fel, hogy nem vesszük komolyan a NATO-nak tett felajánlásokat, mondván, 10 éves távlatban nem várható támadás, s fejlesztés helyett „lezüllesztés” folyik nálunk.
Egy minisztériumi osztályvezető szerint is mindenképpen megoldásra szorul a hazai tartalékképzés, bár ő éppen a Honi Gárda felállításában látná ennek eszközét. Akár katasztrófavédelmi feladatokra, akár a haderő növelésére, de mindenképpen kell egy ilyen szervezet, mert a tartalékképzés nincs megoldva – nyilatkozta névtelenül a FigyelőNetnek.
Folytatás a következő oldalon! Kattintson a lenti címre!
—-Van realitása—-
Akadnak persze, akik kedvezően fogadják az ellenzék javaslatát. A FigyelőNetnek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő ezredes szerint a gárda létrehozásának az a feltétele, hogy hazánkban az összes biztonsági szervezet egy kézben egyesüljön, s meglegyen a törvényi háttere. A megvalósuló gárda fenntartása ugyan megnehezítené a költségvetést, hiszen pluszösszeget kellene fordítani többek között a kiképzésre és a technikai háttérre. Létjogosultsága azonban csak a katasztrófavédelmi feladatok esetén lenne, nem töltene be országvédelmi funkciót, hiszen arra ott a hadsereg – állítja.
„Nem ártana, ha a lakosság tisztában lenne azzal, hogy nem a 25 ezer fős haderőnknek kell megvédeni hazánkat bármilyen támadás esetén. A NATO-tagság és a washingtoni szerződés 5. cikkelye értelmében (bármely szövetséges elleni fegyveres támadást úgy kell tekinteni, mint ha az összes szövetségest támadták volna meg – a szerző) Magyarország számíthat az összes szövetséges ország támogatására – tette hozzá. A laktanyákat például azért őrző-védő szervezetek védik, mert ez nem a katonák feladata – reagált a FigyelőNet Bemondójában megjelent egyik olvasói véleményre.
Kisegítő funkció
Héjja István, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Nemzetvédelmi tanszékének vezetője is úgy látja, hogy van realitása a Honi Gárda felállításának. „Beleillik a hosszú távú honvédelmi stratégiába a gárda létrehozása” – nyilatkozta a FigyelőNetnek. Véleménye szerint számos esetben (például katasztrófa, raktárak, hidak vagy stratégiai fontosságú épületek őrzése, egy-egy terület kitelepítése) indokolttá válik a fenntartása, s regionális feladatok felmerülése során könnyű mozgósíthatósága révén bevethető lenne. A Honi Gárda segíthetné a rendőrség munkáját (például kiemelt infrastruktúra őrzése), illetve a menekültáradat kezelésében is részt vehetne. A fegyveres kiképzésük természetesen szabályozott formában történne – tette hozzá.
Véleménye szerint a szervezet, melynek keretét megyénként egy-egy század adhatná, szakfeladatokat ellátva egyszerre szolgálná a katasztrófavédelmet, a rendőrséget és a hadsereget. „Ausztriában is rendelkezésre áll egy ilyen szervezet, például katasztrófák esetében, amely tartományi védelmet biztosít” – mutatott rá, hozzátéve: így nem kell szövetségi haderőt igénybe venni az adott helyzetben.
Jól jönne az árvízvédelemnél
Az árvízvédelmi munkálatokba több alkalommal behívott katonák többsége is pozitívumként értékelte a Hona Gárda létrehozásának a gondolatát. Ők azzal érveltek, hogy a mindenkori kormány egyáltalán nem tervezi be a költségvetésbe a bármikor adódó katasztrófát vagy árvizet, s ilyenkor (például árvíz) parancsra kivezénylik a katonaságot. Egyrészt a katonák jutalom és pihenőnap nélkül dolgoznak, másrészt a katonai technika is „kopik” (például a két évvel ezelőtti nagy árvízben mintegy 10 ezer katonai jármű vett részt), a kormány pedig sosem teszi mellé a költségvonzatot, még utólag sem. Így többek között a hadsereg kiképzési keretéből megy el a pénz, miközben a pluszfeladatokra felhasznált összegeket valójában a hadsereg fejlesztésére kellene fordítani.
„Van értelme a gárda létrehozásának, mert a katonák nem tudják elvégezni a tűzoltóság, rendőrség, katasztrófavédők feladatát, ugyanis nem ez a munkájuk. A közvélemény pedig azt hiszi, hogy a hadsereg mindenre bevethető” – nyilatkozta lapunknak egy, békefenntartóként is szolgáló katona.
