Romániába mehet a tőke

A hazai mérséklődő kamatkörnyezetben, és a részvényárak tetőzése után alternatív utakat kereső magán- és intézményes tőke egyaránt örülhet a kapuit egyre szélesebbre kitáró román piacnak. Keleti szomszédunk legkorábban 2007-re tervezett uniós csatlakozásának egyik feltételeként ugyanis több lépcsőben megnyílik a bankközi-, majd az állampapírpiac is, miáltal minden korlátozás nélkül bárki fektethet előbb lejbe majd lejkötvényekbe is.

Uniós irányelv Az Európai Uniós tagság egyik szigorú feltétele a tőke szabad áramlásának megteremtése. Ennek értelmében a tagországok állampolgárai és gazdálkodó szervezetei külön engedély nélkül végezhetnek az unión belül bárhol pénügyi műveleteket: szabadon vehetnek bármilyen devizát, részvényt vagy kötvényt, valamint befektetési jegyeket is. Nem lehet korlátozni a bankokkal kapcsolatos tranzakciókat sem: bárki nyithat bankszámlát, végezhet átutalásokat, köthet betéti- és hitelszerződéseket, illetve vásárolhat biztosítást is. Az uniós irányelv Magyarországon is teljeskörű devizaliberalizációt követelt meg, amit hazánk 2001 végéig bezárólag – szintén több lépcsőben – valósított meg.

Bontják a falakat

Elkötelezettnek tűnik a román jegybank (BNR) abban, hogy rövid időn belül leépíti a pénz- és tőkepiacán ma még meglévő falakat. A több menetben végrehajtandó liberalizáció következő dátuma június 30., addigra kell megszűnnie a devizakülföldieket érintő minden bankközi korlátozásnak. Ezt követően pedig, várhatóan a jövő év elejétől omlanak le a lejben denominált állampapírok adás-vételét korlátozó megkötések. A magyar és más külföldi befektetőknek innentől kezdve tehát már nem lesz szükségük romániai érdekeltségre, strómanokra vagy egyéb közvetítőkre, a kis- és nagybefektetők szabadon és közvetlenül, áttétek és közvetítők nélkül egyszerűbben és olcsóbban léphetnek a térség egyik legnagyobb megtérüléssel kecsegtető pénz- és tőkepiacára.

Egyre több hazai kisbefektető érdeklődik a romániai lehetőségek iránt – mondta el kérdésünkre Szántó András, az Equilor Befektetési Rt. elemzője -, és igényeiket a közeljövőben már egyre könnyebb is lesz kielégíteni. Hamarosan a román lej is ugyanolyan könnyen elérhetővé válik, mint például a lengyel zloty vagy a cseh korona, azonban tudni kell, hogy a román valuta sokkal volatilisebb. Az euróval szembeni kurzusát tekintve ugyanis nem ritka, hogy néhány nap leforgása alatt két számjegyű gyengülés vagy erősödés következik be.

Március első hetében például több mint 10 százalékot erősödött a lej, az euróval szembeni 40 ezres szintről a 35 ezresig izmosodott. Ez egyébként nagyjából megfelel a legfrissebb romániai elemzésekben szereplő idei éves átlagkurzusnak, bár néhány pénzpiaci kommentátor 30-35 ezer lejes euróárfolyamra voksol a 2005-ös esztendő egészét illetően. A devizaárfolyamot ugyanakkor nagyban befolyásolja a külföldi intézményi befektetők viselkedése, a román gazdaság ugyanis a magyarhoz hasonlóan ki van téve a spekulatív tőke szeszélyeinek.

Vágják a nullát Négy lépcsőben nullátlanítja a lejt a román jegybank, és bevezetik az úgynevezett erős valutát, amely 10 ezer mostani lejjel lesz egyenértékű, és ROL helyett RON lesz a hivatalos rövidítése. Egy erős lej 100 banira osztható. A folyamat 2006 végére fejeződik be, és négy lépcsőben valósítják meg.  2005. március 1. – június 30. között az árak mind a régi, mind az erős lejben fel lesznek tüntetve;  2005. július 1-jétől forgalomba kerül az új lej, a régi bankókat beváltják;  2005. július 1. – 2006 december 31.: a két pénzfajta párhuzamosan lesz jelen a piacon; és végül  2007. január 1-jével kivonják a forgalomból a régi lejt. Az erősítés technikailag úgy történik, hogy a régi árakat 50 lej felett 100-ra, ez alatt lefele kerekítik, majd ezt az árat 10 ezerrel osztják. Miután a nullák eltűnnek, a fizetések az ’50-es évekbeli színvonalat idézik majd: a decemberre számolt 6 875 000 lejes átlagos nettó jövedelem 687 lej és 50 bani lesz – 1957-ben egy átlagos fizetés 684 lej volt.

Jegybanki aggodalmak

A kötöttségek eltűnésével párhuzamosan pedig még inkább ki lesz téve – vélik az elemzők -, és előfordulhat az is, hogy a keleti irányban eddig legfeljebb hazánkig merészkedő külföldi tőke továbbcsúszik a keleti határokon túlra. Itt nem a működő tőkére kell gondolni – mondják a FigyelőNet által megkérdezett elemzők -, hiszen az eddig is betalált Romániába, ha akart, hanem a spekulatív forró tőkére. Az elsősorban a kamatkülönbözetre játszó rövid távú befektetőknek vonzó a román kamatkörnyezet (az alapkamat 14,5; az infláció 7 százalék), bár az elmúlt hónapokban a piaci kamatszintekben komolyabb esés következett be: gyakorlatilag minden futamidőn 14-15 százalékról 6-7 százalékra zuhantak a kamatok.

Ezzel együtt elképzelhető, hogy a spekulatív tőke nagyobb fantáziát és mozgásteret lát a román pénz- és állampapírpiacban. Konkrétan 3 milliárd eurónyi forró tőke hirtelen megjelenésétől tart a bukaresti jegybank, épp ezért – a teljes liberalizáció és konvertibilitás elkötelezett levezénylése mellett – az efféle befektetők távoltartását célzó intézkedések meghozatalára is készül. Erről a március 12-én tartott ülésüket követően kiadott közleményben adtak számot, ám a fontolgatott lépések részleteit egyelőre nem tárták a nyilvánosság elé.