Reszkethetnek
a bankok mert a Szegedi Ítélõtábla döntése az egyoldalú kamatemelésekrõl a
Legfelsõbb Bíróság elé került. Ha az LB elfogadja a tábla döntését, az bírósági
perek tömegeit indíthatja el azon bankok ellen, amelyek a válság okozta
veszteségeket egyoldalú szerzõdésmódosításokkal és kamatemelésekkel az
ügyfelekre hárították.
Amit nyersz a
réven, elveszted a vámon
A döntés
szerint a Partiscum szegedi takarékszövetkezet betartott ugyan minden, a
hitelezést szabályozó jogszabályt, és ezeknek megfelelõen emelte a kamatokat,
majd az emeléseket meg is indokolta, ugyanakkor maga az eljárás
tisztességtelen, ezért visszamenõlegesen is érvénytelennek kell tekinteni. Az
Index cikke szerint, ha minden hasonló problémával szembenálló ügyfél esetében
hivatkozási alap lehet a mostani ítélet, akkor az 2008 nyaráig visszamenõen
érvénytelenítené az egyoldalú módosításokat. Ez pedig 100-150 milliárd forintos
nagyságrendû kártérítési veszteséget jelenthetne a bankoknak, illetve az egész
hitelezési gyakorlatuk felülvizsgálatára kényszerítené õket.
Galcsik
Éva, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete szakértõje az fn.hu-nak úgy
nyilatkozott, az esettel kapcsolatban még kevés a konkrétum, de ha a döntés
következtében megindulna a tömeges pereskedés az nem oldaná meg a károsultak
helyzetét, viszont jelentõs károkat okozna, mert a bankok a keletkezett
veszteségeket nem csak a hitelcsomagokba, hanem minden banki termékbe
beépítenék. A jelenlegi helyzetben eleve nagyon leszûkült a hitelt felvevõk
köre, nincs fizetõképes ügyfél és nincsenek tõkeerõs vállalkozások sem. A
munkavállalók és a munkaadók is bizonytalanságban élnek, ez pedig jelentõsen
kihat a hitelpiacra. Az sem utolsó szempont persze, hogy ma már a bankok is
sokkal jobban megnézik, kinek hajlandóak hitelezni. Hozzátette ugyanakkor, hogy
a pénzintézetek jelenleg úgy köthetnek szerzõdéseket és bocsáthatnak ki új
termékeket, hogy azokat tulajdonképpen senki nem ellenõrzi. “A PSZÁF mikor
engedélyt ad ki, elõzetesen bekéri a szabályzatokat, de a pénzintézet új
termékének kialakítása során, vagy szerzõdésmódosítás esetén senkinek nem kell
az engedélye” – mondta Galcsik Éva.
Bankpandúr
Binder István
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivõje lapunknak elmondta, a
pénzintézetek mûködési engedélyének kiadásakor az általános szerzõdési
feltételek és az üzletszabályzat meglétét ellenõrzik, de ezek jogszerûségét az
engedély kiadását követõen is rendszeresen vizsgálják, fõleg mivel 2010 eleje
óta a szervezet már fogyasztóvédelmi tevékenységet is végez. Hozzátette, éppen
az egyoldalú kamatemelések eseteinek elszaporodása miatt indult idén
nagyszabású vizsgálat az 5 legnagyobb devizahiteleket kínáló banknál.
Elsõsorban azokat a dokumentumokat nézik, amelyek a törlesztõrészletek
számításainak szempontrendszerét, vagy a végtörlesztés feltételeit
tartalmazzák. A kamatemeléseknél pedig azt ellenõrzik, hogy azokban az
esetekben, amikor a kamatemeléseket a forrásköltségek növekedésével indokolták,
valóban indokolt volt-e az emelés.
Binder István
hozzátette, több ügyfél azt is sérelmezte, hogy bankjánál jelentõsen eltértek a
devizaárfolyamok a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamától. A szóvivõ
hangsúlyozta, abban az esetben ha bármelyik ügyfél vitatja a pénzintézet
indoklásait és úgy érzi nem kapott kielégítõ választ, kezdeményezheti
fogyasztóvédelmi eljárás indítását. Ha pedig megfelel a törvényeknek az emelés,
de neki további kifogásai vannak azzal kapcsolatban, akkor még mindig elérheti,
hogy egy békéltetõ testület elé kerüljön az ügy.
A bankok
számára fenyegetõ lehet, ha a Szegedi Ítélõtábla döntését az LB magasabb
szintre emeli és ezzel követhetõ példát teremt, de az ügyfelek is bajba
kerülhetnek, ha a bankoknak adott esetben vissza kell fizetniük a szabályos, de
“tisztességtelen” kamatemelések ellenértékét. A hitelrendszer tovább
gyengülhet, ezzel pedig hosszútávon mindenki rosszabbul járhat.
