A jövőt illetően az irányadó kamat – részben a világgazdasági fejleményeknek az alapvető inflációs folyamatokra gyakorolt nyomása következtében – további emelkedése lehet szükséges – olvasható a Valutaalap delegációjának kedden nyilvánosságra hozott záró megállapításai között.
A dokumentum azt is leszögezi: az árfolyamsáv eltörlése azért is üdvözlendő, mert a monetáris politika képes így kizárólag az inflációs célkövetésre összpontosítani. Az irányadó kamat megállapítása során az árfolyammozgásokat olyan mértékben veszik figyelembe, amennyire hatással vannak az inflációs kilátásra – mondják a Valutaalap szakértői.
Kamatemelésekkel stabilizált forint
Különös jelentőséget ad az IMF megállapításainak a május havi kiugróan magas – 6,9 százalékos – inflációs adat.
Nincs igazán más út az inflációs cél felé, mint a kamatemelésekkel erősített forint – mondta a FigyelőNetnek Török Zoltán, a Raiffaisen vezető elemzője. (Az erősödő forint az olcsóbbá váló importon keresztül mérsékli az inflációt, a magasabb alapkamat a forint iránti növekvő keresleten keresztül erősíti a forintot.)
Az elemző ugyanakkor rögtön hozzátette: nem hiszi, hogy az MNB képes meghatározni a forint árfolyamát, a kamatemelésekkel inkább csak stabilizálni tudja az árfolyamot. A forint tartós erősödéséhez a reálgazdaságnak kellene jobban teljesítenie, amelyhez megfelelő költségvetési politika (költséglefaragó-adócsökkentő) lenne szükséges – vélte az elemző.
Nem árt a gazdaságnak?
Az alacsonyabb infláció érdekében magasan tartott kamatszint nem fogja vissza jelentősen a gazdaságot, részben mert a vállalkozások jelentős részben devizában adósodtak el, másrészt a globális pénzügyi válság következtében a források drágulnak akkor is, ha a jegybank nem emeli az alapkamatot – fejtegette a FigyelőNet kérdésére az elemző.
Az erős forint ugyan kedvezőtlen a hazai kis és középvállalkozásokra nézve, egyeseknek elviheti az egész profitrátáját. Meg kellene nézni azonban, miért is ilyen alacsony a kis cégek profitrátája, s javítani kellene a versenyképességüket, de nem a gyenge árfolyamon keresztül – vélte Török Zoltán.
Nem állja semmi az árnövekedés útját
Az elemző szerint nem folyamatosan romlanak az inflációs kilátások lehet számítani arra, hogy az infláció mérséklődik majd az árupiaci buborékok kipattanásával. Továbbra is számítani kell az élelmiszerek árának emelkedésére, különösen a húséra és kenyérére. Spekuláció természetesen van, de az élelmiszerek iránti kereslet növekvő, s a készletek csökkennek. Nincs annak sem jelentősége, hogyan sikerül itthon az idei termés – globális tendenciákról van szó. Annak sem látszik sok esélye, hogy az olajárak lejjebb mennének – tette hozzá a Raiffaisen elemzője.
Ha az olajárbuborék kipattan, akkor sem tud az ár hordónként száz dollár esni – vélte Németh Dávid, az ING vezető elemzője, aki szerint az infláció éves mértéke 6,7 százalékig kúszhat föl.
Az ING elemzője fölhívta a figyelmet arra, hogy a május havi adatot szezonális hatások tolják följebb (az idénytermékek árnövekedése). Az elemző éppen ezért nem tartja biztosnak, hogy kamatemelés következik a következő döntésnél, a későbbiekben azonban elképzelhetőnek tart további emeléseket.
Az elemzők egyetértettek abban: a jövő évi három százalékos inflációs célt lehetetlen elérni.
