Meddig tart a rizikós periódus?
Nagy kérdés, hogy mikor érezhetik magukat teljes biztonságban a befektetők. A legnagyobb kockázati faktort az országgyűlési választások jelentik, pontosabban az újonnan felálló kormány első bejelentései, intézkedései. Ha ezek nem is lesznek kristálytiszták, szeptemberben már egyértelműen kiderülnek az esetleges megszorítási, hiánylefaragási szándékok, amikor is az aktualizált konvergencia-programot ismét meg kell küldenie az unió felé a Pénzügy-minisztériumnak. A politikai kockázatok ugyanakkor kicsit később, az októberi önkormányzati választások lezárultával tudnak kiárazódni, amikorra már az állam-háztartás idei alakulásáról is pontosabb képet alkothat a piac. Egészen világosan pedig éppen egy év múlva láthatunk majd, amikor is a végleges, 2006-ra vonatkozó deficitadatot publikálja a pénzügyi tárca (az Európai Uniót is érdeklő eredmény-szemléletű, úgynevezett ESA’95 módon számított költségvetési egyenleget ugyanis minden év márciusában közlik – először – hivatalosan).
Aranyat, festményt, olajat?
Tipikus menekülő befektetésként szokták aposztrofálni a nemesfémeket vagy a műtárgyakat, ám ezek klasszikusan hosszabb távra, akár több évtizedre szóló befektetésnek javallottak. A most kilátásban lévő rizikós periódus ennél jóval rövidebb, ezért a hazai kisbefekte-tőknek nem feltétlenül most kell ezen eszközök felé fordulniuk, mondják az elemzők. Az arany, ezüst, esetleg olaj vagy más egzotikusabb instrumentumokkal kapcsolatban az is problémás, hogy árfolyamukat igen összetett tényezők alakítják, miközben a magyarországi kisbefektetőknek nincs helyismeretük és kevés információ áll a rendelkezésükre. Az egyedi ingatlanok – hasonló okokból – szintén magas kockázatot hordoznak, így az erősen kockázatkerülőknek most semmiképpen sem érdemes efféle termékekkel spekulálniuk.
Mi történik, ha lesz megszorítás?
Természetesen az sem hagyná hidegen a piacot, ha az új kormány komoly, akár 500 milliárd forintos megszorító intézkedésekről döntene. Az államháztartás konszolidációját, bár például a GDP ütemének vissza-esésével járna együtt, összességében pozitív hírként értékelnék a befektetők, így ennek a szcenáriónak lényegesen kisebbek a piaci kockázatai, mint egy efféle “csomag” elmaradásának, vélték a lapunknak nyilatkozó elemzők.
A kilátásokat súlyosbítja, hogy mindeközben forintmilliárdokat érő kampányígéretek hangzanak el, ám ezek figyelmen kívül hagyásával is félő, hogy azoknak az elemzői műhelyeknek lesz igazuk, amelyek belső használatú prognózisaikban már most a hivatalos deficitcélokat akár ezermilliárd forinttal meghaladó költségvetési hiányt valószínűsítenek az idei évre.
Büntetni fog a piac
Márpedig, ha a választásokat követően az új kormány nem tesz egyértelmű lépéseket a büdzsén tátongó lyuk betömésére, akkor büntetni fog a piac – figyelmeztettek a lapunk által megkérdezett értékpapír-piaci szakemberek. Ha pedig a piac büntet, akkor elég nagy esélye van a forint begyengülésének, és az alapkamat emelésének. Első körben tehát a forint-, majd a kötvénypiac szenvedheti meg a befektetők hangulatának fordulását, de ez könnyen kihathat a tőzsdei részvények árfolyamára is. Csakhogy egy rég nem látott nagy bukás akár hosszabb távra elriaszthatja a kisbefektetőket, akik az utóbbi két-három évben szinte csak a folyamatos árfolyam-emelkedéshez tudtak hozzászokni.
Azok a befektetők tehát, akik tartanak az efféle kockázatoktól és megingásoktól, jól teszik, ha már most olyan eszközökbe helyezik a pénzüket, amelyek révén a lehető legbiztosabban elkerülhetik a bukást, és átvészelik a közelgő 6-8 vagy akár 12 hónapot. Ehhez igyekeztünk tippeket kérni a piac neves elemzőitől, szakembereitől.
Kerüljük a hosszú kötvényeket!
A hazai magánbefektetők valószínűleg a lekötött bankbetéteket tartják a legkézenfekvőbb megoldásnak, ám a 6-12 hónapos távra jelenleg kínált 3-5 (az euróbetéteknél pedig 1-2) százalékos kamatoknál azért többet is el lehet érni, hasonlóan kockázatmentes módon. Ami az elvileg legbiztonságosabbnak tartott állampapírok piacát illeti, itt – egy hirtelen fordulat következtében – a hosszú futamidejű kötvények árfolyama eshet legnagyobbat (ezek hozamszintje emelkedhet meg leginkább), illetve itt érezhető legerősebben a piac volatilitása – hívta fel a figyelmet Holtzer Péter, a Bamosz elnökségi tagja. Most tehát nem érdemes beleülni egy ötéves államkötvénybe, hacsak a befektető nem akarja azt a lejáratig megtartani, ekkor viszont minél előbb érdemes megejtenie a vásárlást, mielőtt sokkal drágábban tehetné már csak meg.
Célszerűbb, ha inkább rövidebb futamidejű, éven belüli papírokat, diszkont kincstárjegyeket vásárolunk, amelyeknek a hozamszintje kevésbé drámaian emelkedne akár pánikhangulatban is, illetve, amit nem nagy áldozat lejáratig a tárcánkban tartani. Az igazán kényelmes és kockázatkerülő befektetőknek azt lehet jó szívvel tanácsolni, hogy olyan diszkont kincstárjegyet vegyenek, amelyek éppen a kritikusnak érzett időszak végén érik el futamidejük végét – javasolta például Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője. Ezáltal kiszűrik a hozamingadozásból származó kockázatokat, miközben mondjuk hat hónap múlva garantáltan bezsebelhetik az egyébként még mindig vonzónak számító (éves szinten) 6 százalékos hozamot.
Vegyünk külföldi részvényt!
Olyan időkben, amikor a makrokockázatok felerősödésétől lehet tartani, a hazai részvénypiaci kitettségünket is érdemes csökkentenünk, tanácsolják az elemzők. Ha ugyanis elfordulnak a forinttól a befektetők, akkor nemcsak közvetlenül a forinttól, hanem minden más, forintban denominált eszköztől is elfordulnak, és ez, nyújthat bármilyen jó egyedi teljesítményt egy-két fontos vállalat, kevés lesz a tőkepiaci klímaváltozás megakadályozásához, emelte ki Sarkadi-Szabó Kornél, a Raiffeisen elemzője.
Most persze még minden a legnagyobb rendben lévőnek látszik, a külföldi tőke, a régióban szabadon befektethető pénz mennyisége fittyet hány a gazdaság egyensúlytalanságára. Ha viszont a nagy nemzetközi befektetők, például az amerikai kamatemelések hatására szűkülő kamatkülönbözet okán, elkezdik kivonni a tőkét a fejlődő piacokról, így a kelet-közép-európai térségből is, akkor véget ér a több éve tartó kegyelmi állapot. Márpedig, ha a pénz hirtelen távozik, és egyfajta pánikhangulat kezd eluralkodni, akkor a valós súlyuknál is erősebb hatást válthatnak ki az országkockázati tényezők, és Magyarországot akár átlagon felül is büntethetik a befektetők.
Mindennek fényében annak, aki nem akar teljes visszavonulót fújni a részvénypiacról, azt lehet javasolni, hogy színesítse külföldi papírokkal a portfólióját, vegyen részesedést nyugat-európai, amerikai vagy akár távol-keleti vállalatokból. Az egyedi részvényvásárlásoknál ugyanakkor kifizetődőbb – főleg a nemzetközi paletta zömét nem ismerő hazai kisbefektetők számára -, ha inkább egy jól diverzifikált, a nemzetközi tőzsdékről merítő alapot választanak.
Inkább alapban, mint egyedileg!
A befektetési alapok azoknak is megoldást jelenthetnek, akik valóban messzire kerülik a kockázatokat. Természetesen ez esetben nem hazai részvénytúlsúlyos, vagy hosszú lejáratú kötvényekbe fektető alapot érdemes választani, de kerülni tanácsos az ingatlanalapokat is, miután azok eszközállományuk legalább felét tipikusan állampapírokban tartják. A pénzpiaci vagy likviditási alapok viszont nagyon kiszámíthatóan, kiegyensúlyozottan szoktak viselkedni akkor is, amikor éppen megugranak a kötvénypiaci hozamszintek. Már-már stabilabb az egy jegyre jutó nettó eszközértékük görbéjének az íve, mint a garantált alapoké, és betétjellegű konstrukciókról lévén szó, a lekötött bankbetétek kamatát tudják hozni a kritikus időszakokban is, mutat rá Pintér András.
Természetesen a garantált alapokkal is ki lehet bekkelni a turbulens periódusokat, ezek ugyanis arra jók, hogy maximálisan kizárják a bukás lehetőségét, véli Holtzer Péter. Előfordulhat persze, hogy nem hoznak magas megtérülést, de ha a befektető a mögöttes portfólió összetételét is figyelembe veszi, és inkább olyan tőke- vagy hozamgaranciás alapot választ, amelyben nagyobb súllyal a nemzetközi értékpapírpiacok kapnak teret, akkor a hozamtól is többet várhat.
Akinek a megtérülés az elsődleges szempont, és jól bírja a kockázatot, az megpróbálhat esésre játszani (shortolni), és ekképp profitálni az esetleges zuhanásból. Ehhez sorozatunk következő írásában igyekszünk tippeket adni.
