Jézus mennybemenetele előtt megismételte a Szentlélek eljövetelének ígéretét: „megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig”. Az apostolok és a tanítványok „egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt”.
Aztán a Megváltó feltámadása utáni 50. napon – a görög ötvenedik, “pentekoszté” szóból származik a pünkösd elnevezés – a közel 120 főt számláló közösség tagjai mind együtt voltak. “És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok” – olvasható az Apostolok cselekedeteiben Károli Gáspár fordításában.
Wikipedia.hu
A Szentlélek kiáradása
Amikor az összesereglett, mindenféle nyelvet beszélő zarándokok saját anyanyelvükön hallották szólni az apostolokat, és csodálkoztak, Péter elmagyarázta, hogy amit látnak, az a próféciák beteljesedése, és erre a végkövetkeztetésre jutott:
“Bizonynyal tudja meg azért Izráelnek egész háza, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, a kit ti megfeszítettetek. Ezeket pedig mikor hallották, szívökben megkeseredének, és mondának Péternek és a többi apostoloknak: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak? Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát.”
“Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk. Sok egyéb beszéddel is buzgón kéri és inti vala őket, mondván: Szakaszszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől! A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek.” Ez volt a Szentlélek kiáradása, ami a liturgiában húsvét beteljesedésének ünnepe: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja.
A király ingyen ihat
A pünkösdhöz számos rítus és hiedelem kapcsolódik. A pünkösdi hajnali fürdés például egész évre mentesíti az embert a kelésektől. A pünkösdi harmattal való mosakodás szeplőűző és szépségvarázsló: egyes helyeken mezítelenül szedték a rozsharmatot szemfájás és kelés ellen, de van példa pünkösdi locsolásra is. Egyes pünkösd hajnalán szedett növényeket gyógynövényként használtak.
Ezen a napon tartottak cselédvásárt, szedték be a báránydézsmát, a pásztorok élelem- és pénzadományt kaptak. Tiltva volt a mezőgazdasági, de egyes házimunkák is, főleg a kenyérsütés. Sok helyen ekkor állítottak májusfát és természetesen ez a nap volt a pünkösdi király megválasztásának ideje. A cím elnyerése érdekében a falu legényei mérték össze ügyességüket, de volt, ahol sorsoltak. A győztes egy esztendőre a falu első legénye, legénybíró lett vidékenként más-más előjogokkal.
Tilosba tévedt lovát, jószágát büntetés például nem érhette, nem érhette, ha kocsmába tért, koronaformára font virágkoszorút kapott a lányoktól, és azt az egész mulatság alatt a fején hordta. Engedelme nélkül táncot nem rendezhettek, egyes helyeken minden lakodalomra, mulatságra hivatalos volt, a község rovására minden kocsmában ingyen ihatott. Jószágát ingyen őrizték, büntetést nem szabhattak rá.
