Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes elmondta, végső stádiumba érkezett az államigazgatás átalakításának jelenlegi, történelmi lépése. A miniszter hozzátette: 1983-ban megszüntették az ország egyik talán legnagyobb hagyományaival rendelkező közigazgatási szerveit, a járásokat, melyek 2013-ban ismét elindulhatnak, immár új útjukon. A hagyományok figyelembe vételével a korszerűség alapjain kell építkeznünk, ahol alapvető cél a polgár kiszolgálása – mondta Navracsics. Végre mutassa meg a magyar állam az ügyintézés megbecsülését, pontos, szakszerű kiszolgálását, az vezérelte az átalakítás készítőit, szakembereit – emelte ki a miniszterelnök-helyettes. Navracsics Tibor hangsúlyozta: az új ügyintézés nem egy kiforrt rendszer, de 2013. január elsejével úgy indul, hogy egy helyen, udvariasan szolgáljon ki.
Történelmi léptékűnek nevezte az átalakítást Szabó Erika, és történelminek a pillanatot, hogy a sajtó nagy számban megjelent szakemberei előtt ismertethetik az egyablakos rendszer működését, ahol mindenki egy helyen intézheti ügyeit. A területi közigazgatásért és a választásokért felelős államtitkár asszony kicsit avíttnak tűnő bemutatójában kiemelte: az az ember a fontos, aki két műszakban fogadja az ügyfeleket, aki képes – a jelenlegi időben – 62 -féle ügyiratot kezelni, és teszi mindezt úgy, hogy mosolyával és szakértelmével szolgálja ki a polgárokat.
Sokan, sokszor kérdőre vonták a döntéshozókat, hogy miért kell a kormányhivatalok élére politikai vezetést állítani, amire Szabó Erika az alábbi választ adta: az eddig működő 33 szakigazgatási szerv élén hivatalnokok voltak, akiknek nem volt lehetősége és jogköre bizonyos döntések meghozatalára. A kormányhivatalok élén ma már széles jogkörrel felruházott politikusok vannak, akik döntéshozó lehetősége rövidíti az egyes polgárok ügyintézésének idejét.
A kormányhivatalokhoz rendelik a járásokat, és minden járás székhelyén lesz kormányablak, de ez nem jelenti azt, hogy csak itt intézhetik ügyeiket az emberek, hanem azoknál az önkormányzatoknál, ahol megszületett a megállapodás a kormányhivatallal, igazgatási segédek dolgoznak majd, akik a lakók ügyeit intézik. A helyi segédekkel 2012. október 30-án megköttetett az együttműködés.
Az országban Szeged az egyetlen település, amelyik nem kötötte meg az együttműködést az igazgatási rendszerrel, illetve a Fejér megyei Ercsi az a település, amelyik először elutasító volt, majd megkötötte a megállapodást. Dorkota Lajos, a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője a Fehérvá24-nek elmondta, hogy Ercsivel kapcsolatosan politikai felhangot inkább az ercsi vezetők és a hozzájuk közel álló baloldali körök generáltak, de a szakmai valóság az, hogy ugyan az öt egykori járásszékhely helyett kilenc lett, de Ercsi a székhely tulajdonságainak már földrajzilag sem felel meg. Dorkota hozzátette: a megye északi sarkában, a Duna-partján álló település nem szolgálhatja egy járási centrum szerepét, ezt Martonvásár képes kielégíteni. Hál’ Istennek végül Ercsi önkormányzata is belátta e döntés praktikusságát, sőt, kimondottan gálánsak voltak, amikor ötmillió forint értékben alakítottak át helyiséget a kormányablak kialakítására.
Újságírói kérdésre, miszerint az átalakítás mennyibe került, illetve hány ember kerül az utcára, Navracsics Tibor elegánsan mellébeszélt: csak a szükséges átalakításokat hajtjuk, hajtottuk végre, hiszen beszerzési stop van, emellett elbocsájtásokról nem is beszélhetünk, mert egy újonnan kialakítandó rendszerről van szó, amit most töltünk fel munkaerővel. Arról nem kaptunk választ, hogy mindez mennyibe kerül az önkormányzatoknak, illetve azokat érint-e bármifajta leépítés.
Az új rendszerrel kapcsolatosan Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője hasonlattal élt: vannak gyógyszergyárak és gyógyszertárak, de amikor orvosságért megyünk, akkor kit érdekel hogyan dolgozik, és hol van a gyár, mi a gyógyszerért megyünk a tárba. Az új rendszer lényege ez.
