Pénzügy

Devizahiteles bankper: csőbe húzták az államot?

Úgy tűnik, csak látszólag volt vesztes az elsőnek tárgyalt ügyben a Kéthelyi Takarékszövetkezet. Ami elég rossz hír lehet az ügyfeleiknek. De mi lesz azokkal, akiknek a bankja nem is perelt?

Elkezdték tárgyalni a bankok magyar állam ellen indított pereit, s pénteken mint beszámoltunk, a Fővárosi Törvényszék elutasította a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét, amellyel szerződései tisztességességét kívánta bizonyítani.

Sokan rögtön legyintettek is: a kis bankot sitty-sutty elkaszálták, bezzeg a nagyoknál (hétfőn K&H, MKB, kedden Takarékbank, Raiffeisen) nem volt ilyen gyors is eredményes az első tárgyalás, az ő ügyeikben szeptemberre halasztották a mérlegelést.

Azonban mint kiderült, a takarékszövetkezettel kapcsolatos döntés lehet, hogy nem is annyira jó az ő devizahiteles ügyfeleiknek.

Pedig…

Félrevezették a magyar államot képviselő ügyvédeket?

Ez sem kizárt. Ahogy az Azénpénzem.hu magyarázta, az a gond, hogy a bíróság nem azért utasította el a keresetet, mert tisztességtelennek találta a szerződéseket.

Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Magyar Nemzetben és a Lánchíd Rádióban Damm Andrea devizahiteles ügyvéd. Szerinte is az a helyzet, hogy egy fillérre sem számíthatnak az ítélet nyomán az egyoldalú szerződésmódosításokkal összefüggésben a kéthelyi ügyfelei. Történt ugyanis, hogy a a tárgyaláson a takarék ügyvédje, Komáromi József azt mondta: az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit egyedileg megtárgyalták az ügyfelekkel, így nem számítanak általános szerződési feltételnek.

Keddi perek

/>Damm szerint ezzel az volt a célja, hogy kivonja a vonatkozó (tisztességtelenséget vélelmező) törvény alól a szerződéseiket. S mivel az állam képviselői nem vitatták ezt a kijelentést, így ugrik a visszafizetés.

Ahogy az Azénpénzem.hu kommentált: úgy tűnhet, mintha a törvényszék az állami ügyvédekkel karöltve papírt adott volna arról, hogy semmi nem jár vissza a takarék devizahiteles ügyfeleinek. Hogy erről van-e szó, az majd a részletes indoklásból derülhet ki.

Damm azt is mondta, hogy fellebbezésre sincs lehetőség, mert az állam képviselője kérte a kereset elutasítását, és ez meg is történt. Az ügyvédnő szerint ez egyben azt is jelenti, hogy ha ezek az adósok mégis tisztességtelennek tartják az egyoldalú módosítások feltételeit, akkor nekik maguknak kell egyenként pert indítaniuk. Mint hangsúlyozta, véleményével nincs egyedül. Érdekesség, hogy azóta Dammék kiötlötték, hogyan lehetne mégis megfellebbeznia pénteki döntést. Szóval lehetnek még fordulatok ebben az ügyben is.

Mi a helyzet, ha perelt és ha nem perelt a bankunk?

A hétfő délutáni határidő lejártáig összesen 79 hitelintézeti kereset érkezett a magyar állammal szemben a Fővárosi Törvényszékre. Azok az ügyfelek, akiknek perel a bankja, kénytelenek tehát megvárni, amíg a törvényszék lezongorázza az ügyeket.

Várhatóan szeptember végére a törvényszék túl lesz a nagy rohamon, októberben a Fővárosi Ítélőtáblán a sor, amelynek a törvény szerint az esetleges fellebbezéseknél szintén 30 napon belül kell meghoznia másodfokú döntéseit. A jogerős határozatok ellen pedig a Kúriához fordulhatnak a felek rendkívüli jogorvoslattal. Így nagyjából az év vége felé lezárulhat a perfolyam és újraindulhatnak az adósok és pénzügyi intézmények közti – erre a néhány hónapra felfüggesztett – egyedi perek, amelyek akkor már rövid időn belül konkrét elszámolással zárulhatnak.

De mi a helyzet, ha nem perelt a hitelnyújtó? Ez azt jelenti, kvázi belenyugodott abba, hogy egyoldalú szerződésmódosításait tisztességtelennek minősítették. Vagyis ilyenkor mindenképpen megilleti a hitelfelvevőket a visszatérítés.

Az pedig, hogy ki, hogyan, mikor juthat hozzá a visszatérítéshez, valószínűleg a második adósmentő törvényben lesz benne.

Megkeresésünkre a Bankmonitor.hu szakértője, Sándorfi Balázs azt mondta, ő személy szerint arra számít, hogy akiknek nem perelt a bankja, azok feltehetőleg hamarabb juthatnak majd a pénzükhöz. Hiszen a jogi ügyeknél egyelőre kérdéses, melyik mikor zárul le.

Tisztességtelen vélelem

Mint ismert, a perekben arról a kérdésről kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.
A Kúria a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi döntésével kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvényben ugyanis a hitelszerződések egyoldalú módosítását – például kamat-, költség- vagy díjemelést – megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állítja fel, hogy ezek tisztességtelenek és érvénytelenek.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik