A szövetséges légierő péntek hajnalban több hullámban erős csapásokat mért Bagdadra. A bombák és Tomahawk cirkálórakéták iraki kommunikációs és parancsnoki-vezénylési központokat találtak el – közölte az amerikai parancsnokság. Az iraki légvédelem tüzet nyitott a gépekre, amelyek a kormányzati központokat magában foglaló belvárosi övezetet is bombázták.
Az egyik leghevesebb bombázás volt a ma hajnali
A közép-európai idő szerint péntek hajnali fél egykor (bagdadi idő szerint fél háromkor) kezdődött támadás során több tucatnyi hatalmas robbanás rázkódtatta meg a várost, elsősorban annak déli részét. Bagdadban az egyik robbanás különösen erős volt, megrengetve a bagdadi szállodát, ahol a külföldi újságírók laknak. Több füstfelhő szállt fel az égbe több központi és peremkerületben. Az iraki légvédelem tüzelt a támadó gépekre. Az AFP tudósítója szerint a péntek hajnali volt az egyik leghevesebb bombázás Bagdadban a nyolc napja kezdődött amerikai-brit offenzíva során. A bagdadiak legfeljebb néhány órára jutottak lélegzethez ezen az éjszakán. Néhány gépkocsi reggel mégis kimerészkedett az iraki főváros különben kihalt utcáira.
A neheze még csak ezután jön
Az iraki fél a partizán-hadviselés módszereit is latba veti Násziríja környékén – jelentette a dpa. Csütörtökön három személygépkocsi az amerikai csapatok állásai közé száguldott, és a bennük ülő civil ruhás személyek tüzet nyitottak a katonákra. Az előző napi harcok során elfoglalt iraki állásokban keletnémet eredetű vegyvédelmi öltözékeket találtak az amerikai katonák, ami megerősíti a gyanút, hogy vegyi fegyver bevetésére készülnek a Bagdadot védő gárdisták. A gárdisták harci értéke szakértők szerint felülmúlja az amerikai átlagkatonákét, s csak a tengerészgyalogosokéhoz mérhető.
A The Times szerint a brit és az amerikai hírszerzés súlyosan elszámította az Irakban várható ellenállás mértékét. Ennek ellenére egyes elemzők azt jósolták, hogy a szövetségesek pár nap alatt Bagdad alá érnek, és néhány hét alatt felszámolják Szaddám Huszein rezsimjét – írta a brit lap, amely azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a háború most már hónapokig is eltart.
Ez utóbbi véleményt támasztja alá, hogy az amerikai hadvezetés április végéig a duplájára kívánja növelni az Irakban harcoló amerikai katonák számát. Jelenleg mintegy 100 ezer amerikai és 25 ezer brit katona van iraki területen. Amerikai tisztségviselők mindamellett hangsúlyozták, hogy az erősítés a régóta kidolgozott haditerv része.
Ide kapcsolódó hír, hogy további kétszáz amerikai ejtőernyőst dobtak le csütörtök este Irak kurdok ellenőrizte északi zónájában. Kurd milicisták és a már a térségben lévő amerikai különleges egységek összeköttetésbe léptek az 173. amerikai légi szállítású dandár ezer, előző éjjel ledobott ejtőernyősével. Ezek bázist rögtönöztek a Szuleimáníjától 16 kilométernyire nyugatra lévő Bakradzso reptéren, ahol csütörtök éjjel újabb C-130-as szállítógépek szálltak le katonai felszerelésekkel a gyomrukban.
Lemondott Bush főideológusa
Lemondott a védelmi miniszter tanácsadó testületének vezetéséről Richard Perle, az Irak elleni háború egyik hangadója, mivel üzleti kapcsolatai felvethetik az összeférhetetlenség gyanúját a Defense Policy Board elnöki tisztségével. Lemondását Donald Rumsfeld védelmi miniszter elfogadta. A The Washington Post szerint Perle-nek a csődbe jutott Global Crossing távközlési társaság fizetett érdekkijárójaként a védelmi tárca hozzájárulását kellett megszereznie ahhoz, hogy a társaság eladhassa részvényeinek csaknem kétharmadát két ázsiai cégnek.
Az amerikaiak fokozódó idegessége a diplomáciai terepen is tapasztalható. John Negroponte, az Egyesült Államok nagykövete csütörtökön kivonult az ENSZ Biztonsági Tanácsának nyilvános vitájáról, miután az iraki nagykövet megvádolta Washingtont, hogy az iraki nép kiirtására törekszik. Mohamed Al-Duri nagykövet Negroponte távozása után tovább folytatta vádaskodásait Washington ellen. Az amerikai diplomata távozása után úgy nyilatkozott, hogy sokáig nyugodtan ült a helyén az iraki felszólalást hallgatva, de azután elege lett abból, amit hallott. Az iraki nagykövet beszédében úgy vélte, hogy az Egyesült Államok humanitárius köntösbe bújtatva indította meg háborúját. Sürgette a BT-t, hogy állítsa le a háborút, hangoztatva: a konfliktus befejezése még annál is fontosabb, hogy a térségbe humanitárius segélyeket juttassanak el.
A diplomáciai incidens ellenére a BT tagjai elvi megállapodásra jutottak az iraki “kőolajat élelmiszerért” programnak a háborús helyzetre való alkalmazásáról, s a program felújítását lehetővé tevő határozatot a tanács konszenzussal elfogadhatja. Ebben a BT felhatalmazná Kofi Annan ENSZ-főtitkárt, hogy a programot egyelőre 45 napig saját hatáskörben felújíthassa, a szükséges változtatásokkal.
