A működő társas vállalkozások száma 2014. január 1-je és 2015. január 1-je között több mint 2,5 százalékkal csökkent – áll a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzésében. Fontos azonban megjegyezni, hogy a cégszámcsökkenés önmagában nem negatív folyamat, amennyiben hosszú távon egy kisebb, de stabilabb cégvilág létrejöttéhez járul hozzá.
Negatív csúcson – 2014
Az elmúlt három évben drasztikusan csökkent az új vállalkozások száma, sőt 2014 ismét negatív csúcsot hozott az újonnan alapított cégek számánál. Amíg ugyanis 2011-ben közel 50 ezer cég alakult, addig 2012-ben már 40 ezernél is kevesebb, 2013-ban pedig számuk a 34 ezret sem érte el. Tavaly ez a szám tovább csökkent, 30 ezer sem volt a frissen alapított vállalkozások száma.
Ez azt jelenti, hogy 2011-ről 2014-re 40 százalékos volt a csökkenés mértéke. Amíg korábban naponta 140 új vállalkozást is alapítottak, ma a napi cégalapítások száma 80 körül mozog. Ennek oka részben a törvényi szabályozás változásában kereshető: a kft. alapításához szükséges törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra emelték fel. Másrészt pedig a Bisnode szerint az emberek vállalkozókedvének csökkenése okozta a drasztikus változást.
Míg a 2009-ben kirobbant gazdasági válság után még két éven keresztül évi 6, illetve 3 százalékkal növekedett a cégalapítások száma, addig 2012-től az alapítási kedv alábbhagyott, már nem az új vállalkozások alapításában keresték a cégtulajdonosok a boldogulásuk útját.
Az új cégek számának csökkenését késve ugyan, de követte a működő vállalkozások számának fogyása. Míg 2008 és 2013 között a Magyarországon működő társas vállalkozások száma évről évre, csökkenő mértékben ugyan, de növekedett, addig tavaly megfordult ez a trend. 2014 volt az első olyan év, amikor év elején már kevesebb működő vállalkozást regisztráltak, mint az előző év kezdetén: 2014. január 1-jén 0,7 százalékkal kevesebb vállalkozás működött hazánkban, mint 2013 első napján.
2015-re ez az érték tovább csökkent, az egy évvel korábbihoz képest 2,55 százalékkal lett kevesebb a működő cégek száma. Ugyanakkor néhány évvel ezelőtt az 5-6 százalékos cégszám-növekedés sem volt ritka éves szinten.
Ennek következtében ma Magyarországon 544 ezer működő vállalkozással kell számolni, ami még mindig 11 százalékkal több mint a 2008 elején jellemző érték. A cégszámcsökkenést önmagában nem lehet negatív trendként értékelni, amennyiben hosszú távon egy stabilabb, de kisebb cégvilág létrejöttéhez járul hozzá – tette hozzá Keleti József, a Bisnode-csoport országigazgatója.
Az egyértelműen csökkenő tendencia mellett is maradt azonban néhány iparág, ahol nőni tudott a vállalkozások száma, ilyen például a mezőgazdaság, a gépjavítás, a gépjármű-kereskedelem, a közigazgatás és a vegyipar. De a növekedés ezekben a szektorokban sem haladta meg a 2 százalékot.
Arányaiban a pénzügyi szektorban, a kommunális tevékenységet végző vállalkozások körében, a papíriparban és a textiliparban csökkent legnagyobb mértékben a cégek száma: 2014. január 1-ről 2015. január 1-re a 4,5 százalékot is meghaladta.
A felszámolásokkal és a csődeljárásokkal leginkább sújtott két iparágban – a vendéglátásban és az építőiparban – is magas, de nem a legmagasabb cégszámcsökkenést tapasztaltak. A vendéglátásban 3,7 százalékkal csökkent a vállalkozások száma (jelenleg megközelítőleg 25 700 ilyen cég tevékenykedik), az építőiparban pedig 3,9 százalékos csökkenés következett be (jelenleg 48 300 társas vállalkozás működik a szektorban).
Megyénként mindenhol mínuszos a mérleg
Megyei bontásban már kivétel nélkül az összes közigazgatási egységben csökkent a vállalkozások száma. Egy év alatt a legnagyobb mértékű csökkenés Nógrád és Zala megyében történt, ahol 5 %-nál nagyobb mértékű a változás. Budapest az egyetlen terület, ahol 2 % alatt tudott maradni a vállalkozások számának csökkenése az elmúlt egy évben. Országos átlag alatti értékekkel csak a következő területeken számolhatunk: Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye, Hajdú-Bihar megye, Pest megye és Budapest.
Jól látszik, hogy a társaságok számának csökkenése tartósnak mondható, és feltehetően idén is hasonló trendek várhatóak. A törvényi intézkedések, a szabályozás változása (például a cégalapítás szigorítása vagy enyhítése) jelentős hatással van a vállalkozások számára. Az azonban jól látszik, hogy míg a válság elején sokan menekültek saját cég létrehozásába, addig ma már nem ez lett a boldogulás útja. A csökkenő társas vállalkozások száma nem mondható negatív trendnek, ha az egy kisebb, de stabilabb cégvilághoz vezet. A magyar társaságok egyre kockázattudatosabbnak mondhatók, jobban megnézik, mint korábban, hogy kikkel üzletelnek, ezért maga a piac is kikényszeríti, hogy az életképtelen, rosszul gazdálkodó, netalántán csaló cégek bezárjanak. Ez pedig a csökkenő cégszám mellett a gazdaság tisztulását is eredményezi.
