A mintegy százfős csoport járványügyi szakértőkből, laborspecialistákból, logisztikusokból, kommunikációs szakemberekből és egyéb szakértőkből áll.
A csoport feladata lesz az országokat a fertőzöttek vizsgálatánál, illetve a járvány terjedésének megakadályozásánál segíteni: a szakértők képzése legkorábban a nyáron kezdődhet. A esetleges karantén-intézkedésekkel kapcsolatban a WHO-ban megoszlanak a vélemények, ezekről a továbbiakban még vita folyik. A WHO genfi székhelyén hétfőtől szerdáig 70 szakértő tanácskozott arról: ma a teendő, ha az emberről-emberre terjedő vírusváltozat megjelenik.
Újabb lengyel és görög esetek
Lengyelországban újabb hattyút pusztított el a madárinfluenza, Görögországban pedig további négy hattyúról bizonyosodott be, hogy a H5N1-es vírus fertőzte meg őket. A lengyel állategészségügyi hatóságok szombaton közölték, hogy a nyugat-lengyelországi Gorzow Wielkopolski közelében, mintegy ötven kilométerre a német határtól találták meg a hattyú tetemét. A madarat a H5-ös vírus fertőzte meg, de azt csak a részletes laboratóriumi vizsgálatok után tudják megmondani, hogy a madárinfluenza vírusának emberre is veszélyes H5N1-es altípusa volt-e a kórokozó. A görög mezőgazdasági minisztérium szombaton bejelentette, hogy négy újabb hattyúban mutatták ki a laborvizsgálatok a H5N1-es vírust. Ezeket a vadmadarakat is az ország északi részében találták meg, s velük együtt már harmincra emelkedett a görögországi madárinfluenzás esetek száma.