Skandalum Itáliában: egy rendőr halálát követelő futballszurkolói vandalizmus miatt jelenleg szünetelnek a bajnoki mérkőzések. Az elmúlt év a bundabotránytól volt hangos, amikor világossá vált, hogy az irgalmatlan pénzek mozgatta olasz labdarúgást mélyen átszövi a korrupció és a maffia. Másfelől viszont az is kiderült akkor és most is, hogy a sportág és az állam vezetői nem söprik a kínos ügyeket a szőnyeg alá: akárcsak korábban a politikában, a fociban is munkálkodni kezdtek a Tiszta Kezek.
Arról, hogy a nemzetközi labdarúgóélet és az európai szövetség, az UEFA a jelenségek melyik olvasatára hajlik, április 18-án kaphatunk pontosabb képet. Akkor dől el, melyik ország rendezheti meg a 2012-es Európa-bajnokságot, azaz ártottak-e az esélyes olasz pályázatnak az elmúlt hónapok történései. Amennyiben igen, úgy valószínűleg Horvátország és Magyarország készülhet a rendezésre. (Versenyben van még az ukrán-lengyel pályázat is.)
Persze korai még az esélylatolgatás, így a szakértők is csak a színfalak mögött beszélnek arról, hogy az érzelmi eufória lecsengését követően gyorsan szembe kellene nézni a rendezés kötelezettségeivel. A konvergenciapálya kötöttségei közepette valószínűleg új finanszírozási forrásokat is keresni kellene – ám egyidejűleg az előkészületek már az újabb nagy vállalkozás, egy olimpia megrendezésének az összetevőivé válhatnának.
2016 nem elég
Egy foci Eb vagy egy olimpia méretű rendezvény persze nem szakítható ki az ország általános fejlettségi szintjéből és hosszú távú fejlesztési terveiből. Erre az általános érvényű következtetésre jut az a héten közzétett tanulmány is, amelyben a nyári játékok rendezésének megvalósíthatóságát járta körül a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég, illetve a megrendelő civil kezdeményezés, a BOM. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke szerint az általa vezetett BOM ezzel a 200 oldalas elemzéssel arra kereste a választ, hogy melyik az a soron következő olimpia, amely elérhető Magyarország számára, és ahhoz milyen feltételrendszerben kell gondolkodni. A válasz az, hogy 2016-ban még nem. 2020-ban talán.
Makrogazdasági pozitívumok
A PwC kalkulációt készített arra, hogy egy 2020-as rendezésű olimpia a 2012 és 2016 közötti időszakban milyen kedvező hatásokkal járna:
● Összesen 1500 milliárd forintnyi (előrehozott és olimpiai) többletberuházás, amelyből 770 milliárd terhelné a központi költségvetést
● A beruházási többlet évi 0,4 százalékkal gyorsítaná a növekedést, ami az ötéves időszakban 2700 milliárd forintnyi GDP-többletet eredményezne
● A megnövekedett államháztartási bevételeknek köszönhetően az állami beruházási szükséglet valójában csak nettó 475 milliárdot jelentene
● A vizsgált periódusban a beruházási hullám az építőiparban 72 ezerrel több munkahelyet eredményezhetne
Mindez pusztán annyit jelent, hogy egy nagyszabású társadalmi cél megvalósításához hosszú távú tervezésre és szisztematikus építkezésre van szükség. De megéri, mert Szalay-Berzeviczy szerint az olimpia egy évtizedes gazdaságpolitikai és országfejlesztési kihívás több évtizedes üzleti és turisztikai utóhatásokkal. A 2020-as olimpia infrastrukturális beruházásaira ugyanis a játékoktól függetlenül is szükség van, hiszen részei a meglévő fejlesztési terveknek. Ilyen projekt a többi közt a 4-es és az 5-ös metró megépítése, az elővárosi vasútvonalak fejlesztése, az M0-ás körgyűrű teljes kiépítése, az M6-os, M8-as gyorsforgalmi utak megvalósítása, a Budapest-Szolnok-Záhony vagy a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalak korszerűsítése, illetve több környezetvédelmi fejlesztés.
Makrogazdasági stabilizáció
Bienerth Gusztáv, a tanulmányt kidolgozó PwC januárban leköszönt szenior partnere szerint az ötkarikás játékok esetében az egyik kulcstényező a makrogazdasági stabilizáció, azzal együtt, hogy alapvetően nem az olimpia miatt lenne lényeges 2009-ig egyensúlyi pályára állítani a gazdaságot. A legfontosabb előfeltételek és alappillérek közé tartozik továbbá a stabilizációt követő, hosszú távon 3-4 százalékos növekedési pálya, a konvergenciaprogram sikere, az euró minél korábbi bevezetése. De az is, hogy 2013 után az EU-költségvetés hasonló mértékű forrásokat biztosítson, mint 2007 és 2013 között, vagy hogy a potenciális EU-forrásoknak legalább a 70 százalékát le tudja hívni az ország.
A pályázásra vonatkozó döntést 2011-ben kell meghozni. A tanulmány azt is kimondja, a célirányos tervezésnek és felkészülésnek már 2007-ben meg kell kezdődnie. Ahhoz, hogy 2011-ig a pozitív döntéshez szükséges szabályozási, gazdasági, technikai hátteret meg lehessen teremteni, szükség lenne egy pályázati bizottság felállítására. Az előkészületi munkát pedig egy Olimpia Törvény szabályozhatná.
A BOM következő kezdeményezése éppen erre irányul. „A törvénynek tisztáznia kell, milyen szervezeti megoldásokkal, milyen forrásokból lehet megvalósítani a célt, a pályázat majdani kidolgozását” – mondja Siegler Konrád, a Siegler/Weil, Gotshal & Manges partnere (ezt az ügyvédi irodát bízta meg a BOM a törvénytervezet kidolgozásával). Az elképzelések szerint a közszféra és a magánszféra képviselőiből létrejöhetne egy független szervezet – pályázati bizottság -, amely koordinálná a felkészülést, az olimpia szempontjából kísérné figyelemmel az eldöntött fejlesztéseket.
Szakértők szerint egy ilyen törvény – a politikai szándékok függvényében – akár már az őszi parlamenti ülésszakon megszülethetne, hiszen elsődleges jelentősége nem a részletes szabályozásban, hanem abban állna, hogy társadalmi konszenzust rögzítsen az adott kérdésben. Ez pedig a fentebb vázoltak okán, még az adott politikai légkörben sem tűnik lehetetlennek. Legalábbis Varga Mihály, a Fidesz alelnöke szerint pártja támogatja a 2020-as olimpia megrendezésére irányuló kezdeményezést, és azt is, hogy ötpárti támogatással erről törvény szülessen. „Az MDF mindig is támogatta a közös, nagy, nemzeti ügyeket, mint amilyen a világkiállítás ötlete, vagy a nagy sportesemények megszervezése volt, így támogatja természetesen a budapesti olimpia ügyét is” – mondta a Figyelőnek Dávid Ibolya. A pártelnök hozzátette: örül, hogy a BOM munkájának köszönhetően ismét van esély közös nemzeti ügyről beszélni.
A kormányoldal egyelőre óvatosabban fogalmaz. Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszter arra a kérdésünkre, hogy még az idén a parlament elé kerülhet-e az olimpiai törvény, s ha igen, milyen tartalommal, kijelentette: a kérdés nincs napirenden. A kormány egyelőre nem tud mondani sem „igen”-t , sem „nem”-et az olimpia megrendezhetőségéről, ám a tanulmány elkészítését támogatta. A MeH megbízott szakállamtitkára részt vett az előkészületi munkában, éppen azért, hogy a szükséges kormányzati adatokat is beépíthessék az elemzésbe, s ne kelljen külön kormányzati szakértői anyagot készíteni, mintegy elölről kezdeni a munkát. A döntés mindazonáltal csak azt követően születhet meg, hogy a tanulmányról a MOB és a főváros is kialakította álláspontját. „Ha a kormány támogatja az olimpia megrendezését, akkor mindenképpen kell készülnie egy jogi hatásvizsgálatnak arról, miben gátolják és miben segítik a hatályos törvények az olimpiai fejlesztéseket” – jelezte Szilvásy György.
Népszavazás döntsön?
„Korábban is azt mondtam, és ma is kitartok amellett, hogy népszavazásnak kell döntenie arról, legyen-e olimpia Magyarországon” – mondta lapunk megkeresésére Demszky Gábor. Budapest főpolgármestere szerint az előnyök, a kockázatok, a tehervállalás nagyságát illetően az országnak közösen kell döntést hoznia az olimpiaszervezésről. (Nem úszható meg a népszavazás Fodor Gábor, az SZDSZ egyik elnökjelöltje szerint sem.) Demszky, aki nem csinál titkot abból, hogy egy referendumon az igennel voksolók táborát erősítené, elmondta azt is: a fővárosi közgyűlés határozata alapján felkérte Beleznay Évát, Budapest megbízott főépítészét arra, hogy ez év májusáig készíttesse elő az olimpia helyszíneinek kijelölését, a megvalósításhoz szükséges intézkedésekkel együtt. Beleznay Éva azt mondja, ha becsukja a szemét, akkor a Népstadion környékén képzeli el a központi olimpiai stadiont, de nem a Puskás Ferenc Stadion képében. Annak jelenlegi formájában azért sem gondolkodik, mert a PwC-tanulmány beigazolta a sejtéseit. A több száz oldalas dolgozat ugyanis rávilágít, hogy Magyarország egyetlen sportlétesítménye sem rendelkezik olyan paraméterekkel, amelyek lehetővé tennék, hogy abban ötkarikás játékokat rendezzenek. A főépítész egyébként a tanulmány által javasolt észak-budapesti, Duna menti és városrehabilitációs koncepciók közül e két utóbbi mixében gondolkodik.
(A cikk teljes terjedelmében a Figyelő legfrissebb számában olvasható)
