Gazdaság

Vita a generikumokról – Szabad szabadalmak

Újra élesedett az érdekellentét a hazai és az innovatív gyógyszergyártók között, mert Magyarországon számos külföldön még védett szert legálisan gyárthatnak.

Juszuf Hamid, egy indiai gyógyszergyár tulajdonos-vezérigazgatója az első számú közellenség a globálisan tevékenykedő gyógyszergyárak számára. A bombayi székhelyű generikus gyógyszergyár, a Cipla a kémikus vezetése alatt kétes hírnévre tett szert, hiszen mit sem törődve a nemzetközi szabadalmi jogokkal, az innovatív készítményeket klónozva évi 200 millió dolláros forgalomra tesz szert. A legnagyobb felháborodást Hamidnak az a legújabb ötlete váltotta ki, hogy azt a gyógyszerkoktélt, amellyel az AIDS-es betegek életkora lényegesen meghosszabbítható, s amelynek éves adagja mintegy tízezer dollárba kerül, 600 dollárért kínálja.

Vita a generikumokról – Szabad szabadalmak 1A brit GlaxoSmithKline vezetője éppen ezért nemes egyszerűséggel kalóznak és a “nemzetközi kapitalizmus legnagyobb ellenségének” nevezte a kellemetlen indiai konkurenst. Hamid ismeri az innovatív gyógyszergyárak érveit – megsérti a szabadalmi jogokat, mások milliárdokat felemésztő kutatásait használja fel -, ám azok nem hatják meg őt. Egyrészt nem fogadja el, hogy az összes gyógyszer esetében valóban saját kutatásaikat védenék a gyógyszergyárak – példaként a vita tárgyát képező gyógyszerkoktél egyik alkotó elemét, az AZT-t hozza fel, amelyet költségvetési pénzekből fejlesztettek ki tudományos kutatóintézetek. Ráadásul – állítja Hamid – az innovatívok előszeretettel alkalmazzák az úgynevezett evergreening eljárást, amikor éppen kifutó szabadalom esetén kis változtatással újra “eredeti” gyógyszert dobnak a piacra.

A történet a nemzetközi sajtó egyik kedvelt témája volt az elmúlt hetekben, hónapokban, hiszen az AIDS a harmadik világban egyre inkább a legsúlyosabb problémává válik, s a szegény országok nem képesek a drága gyógyszerek megvásárlására.

Az iparágban a probléma azonban már hosszú évek óta ismert; Magyarországon is az egészségügy legkényesebb kérdéseinek egyike. A gyógyszerkassza tátongó lyukai miatt aggódó egészségügyi kormányzat már évek óta generikus programok beindításáról beszél, ám valójában a hazai gyártóknak és az innovatív szereket készítő cégeknek a világban már megismert alapvető érdekellentéte határozza meg a feloldhatatlannak tűnő vita menetét. A nemzetközi háttérrel rendelkező generikusok nem engedhetik meg maguknak a “kalózkodásnak” még csak a látszatát sem – mondja Váczi János, a Ratiopharm magyarországi vezetője, a generikusok szövetségének elnöke.

A két nagy magyar gyár – a Richter Gedeon és az Egis – saját érdekeinek megfelelően hol generikus arcát mutatja, hol pedig innovatív tevékenységét helyezi előtérbe, de leginkább a nemzeti ipar fontosságát hangsúlyozza. Érveik tetszetősek, logikusak és arról tanúskodnak, hogy a menedzsment mindent megtesz a siker érdekében a nemzetközi óriások ellenében. Az innovatív gyógyszergyárak azokat az érveket vonultatják fel a hazai piacon is, amelyekkel évtizedekkel ezelőtt a fejlett piacokon különleges jogokat tudtak kiharcolni maguknak.

Tény, hogy Magyarországon 1994 júliusában megváltozott a szabadalmi jog, s ezáltal a fejlett piacokhoz hasonlatos szabályozási rendszer alakult ki, a téma ismerői mégis úgynevezett “szabadalmi ablakról” beszélnek. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak az 1987 után kifejlesztett, illetve gyártott termékekre kell alkalmazni az új törvényt, vagyis a hazai gyártók 2007-ig minden további nélkül gyárthatnak generikumként a Lajtától nyugatra védettnek minősülő szereket.

Vita a generikumokról – Szabad szabadalmak 2Így például az innovatívak nagy bánatára számos olyan gyógyszer készül magyarországi gyárakban, amely elvileg szabadalmi oltalmat élvezne (lásd táblázatunkat). Ezek között jó néhány igen nagy forgalmú, világszerte a bűvös 1 milliárd dollárt is meghaladó termék van, érthető tehát, hogy az idő előtti magyarországi másolás érzékenyen érinti a gyártókat – mondja Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. A magyarországi szabadalmak egyébként általában ugyanakkor járnak le, mint az európaiak, de mivel azok eljárás szabadalmak, nem termék szabadalmak, a gyakorlatban “nem sok” védettséget adtak. A nagy nemzetközi gyártókat képviselő szervezet elnöke szerint az az egyetlen lehetőség ennek az áldatlan helyzetnek a megszüntetésére, hogy legalább az eredeti gyártó adataira való hivatkozással történő törzskönyvezést kötnék bizonyos exkluzív piaci időszakhoz (törzskönyvi adatvédelem) – mégpedig mostanában. A nálunk jelenleg zajló vita nyugaton már évtizedekkel ezelőtt lezajlott, s annak során az innovatív gyártók elismertették, hogy a szokásos 20 éves szabadalmi védettségen túl további 10 évig ne támaszthasson konkurenciát más gyártó egy-egy termék lemásolásával. A pótlólagos védelem indoka nem más, mint az a tény, hogy a gyógyszeriparban a kutatási és engedélyezési eljárások rendkívül hosszú időtartama, valamint ezek költsége sajátos kiindulási alapot teremt.

Ennek ellenére ne gondolja senki, hogy létezne valamiféle világszabadalom fogalma – érvel ingerülten Orbán István, az Egis vezérigazgatója. A mindenkori magyar törvényeket követi az Egis, s azok lehetővé teszik minden termékük gyártását – mondja, miközben hangjából hallható, hogy nem kedveli ezt a témát. Elismeri ugyan, hogy Európában kialakulóban van egy egységes oltalmi rend, de ezt az egyik vezető magyar gyógyszergyár első embere szerint addig nem kell alkalmazni, amíg az hátrányba hozná a magyar gyártókat úgy, hogy sem ők nem kapnak érte semmit, sem a gazdaság egésze.

Az innovatívak által leginkább bírált magyar gyógyszergyár, a Richter vezetője még azt sem fogadja el, hogy az EU-csatlakozás után rögtön át kellene venni az unió gyakorlatát. A utóbbi időben csatlakozott országok többségében fokozatosan tértek át – mondja Bogsch Erik, Spanyolország például hat év türelmi időt kapott, de Finnország is Magyarországnál később, csupán 1995-ben változtatta meg szabadalmi törvényeit.

Fontos érve az innovatív gyártóknak, hogy az árképzés is teljességgel elhibázott. A korábban megjelent generikumoknak köszönhetően az eredeti gyógyszer ára is alacsonyabb a többi piacokon alkalmazottnál, s ez komoly problémát jelent majd a csatlakozás után az áruk szabad mozgásának elve miatt. A jelenlegi árszint nem lesz tartható a csatlakozás után, és az egészségügyre is többet kell költeni a mai GDP-arányos 6,8 százaléknál.

Az érvrendszerek ismertek, a küzdelem a piaci részesedés növeléséért óriási, s a szereplők nem kímélik egymást. Ez persze a piac törvénye, csakhogy ezen a speciális piacon nem a fogyasztókért folyik az elsődleges harc, hanem az állami támogatásért. Ilyen körülmények között az nyer, akinek jobb a lobbimunkája. Márpedig ez árt a versenynek, a gazdaságnak, s mindenekelőtt a betegnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik