Magával húzta a régió valutáit az orosz pénzügyi válság és különösen a rubel jelentős értékvesztése. A négynapos ünnep után a forint is számottevő gyengüléssel nyitott a hazai bankközi devizapiacon. A dollár ára erőteljesen emelkedett, és hétfőn már 227 forint közelében – alig 1 forintra az úgynevezett intervenciós ponttól – kereskedtek a zöldhasúval. A piac megnyugtatására a jegybank hétfőn délben közleményben jelezte, hogy szükség esetén intervenciót hajt végre. Az MNB egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy az árfolyammozgások nem tükrözik a reálgazdasági folyamatokat, illetve az ingadozások mértéke meghaladja az indokolt szintet. Surányi György jegybankelnök szerint az ország devizatartalékai megfelelőek, a monetáris politika megváltoztatása nem indokolt.
A jegybank „szóbeli intervenciója” végül elégségesnek bizonyult, és a dollár hétfőn 225,4 forinton zárt (lásd a grafikont). A nyilatkozat annyiban mindenképp jelentős, hogy a csúszóleértékelési mechanizmus bevezetése óta nem volt szükség jegybanki beavatkozásra. Egyszer – a piaci szereplők véleménye szerint, ám ezt hivatalosan később sem erősítettek meg – közvetett intervencióra történt kísérlet, amikor az MNB egy kereskedelmi bankon keresztül tett vételi ajánlatot. A megbízás végül nem teljesült, a piac ugyanis az ajánlat láttára korrigált. A hétfői mélyrepülést követően, kedden ugyan halványan erősödött a forint árfolyama, de középtávon – noha a magyar gazdaság biztos alapokon nyugszik – nem várható lényeges változás az utóbbi napok folyamataihoz képest. Nehezíti a forint helyzetét, hogy a hazai intézményi befektetők az utóbbi 3 évben folyamatosan rövid (short) pozíciót foglaltak el, azaz forintvásárlóként léptek fel a piacon. A forint esetleges erősödése esetén valószínűsíthető a spekulánsok nyereségrealizálása, ami szintén gátolja a kurzus emelkedését. A hazai fizetőeszköz hétfői gyengélkedése az elmúlt hetekben tapasztalható külföldi tőkekivonás következménye: augusztusban eddig több mint 50 milliárd forinttal csökkent a külföldiek kezén lévő állampapírok mennyisége. (Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az 1, illetve 2 éves futamidejű állampapírok kereskedelme középtávon is képes a forint árfolyamának befolyásolására, ezért azok eladása és devizára konvertálása nem kizárólag az úgynevezett forró pénzek menekülését jelezheti.)
A miniszterelnök mindenestre kedd délután tárgyalásokat folytatott a gazdasági tárcák vezetőivel és a jegybank elnökével arról, hogy milyen hatással lehet az orosz válság a magyar gazdaságra. Chikán Attila gazdasági miniszter szerint közvetlen hatás nincs; a kivitel 70 százaléka az Európai Unióba irányul, míg a közvetlen oroszországi export alig 4 százalékot tesz ki. A hazánkkal szembeni orosz adósságot sem érinti a válság, mivel azt eddig is áruszállítással ellentételezték. Surányi György ehhez hozzátette: a forint árfolyammozgása nem haladta meg a normális mértéket; fizetőeszközünk egy hét alatt a dollárhoz képest 1,5-2,0 százalékot, a márkához viszonyítva pedig 0,5 százalékot mozdult el, s a jegybanknak eddig egyetlen fillért sem kellett árfolyam-erősítő forintvásárlásra költeni.
