Először most tükröződtek az Egis számaiban az oroszországi krízis hatásai, melyeknek az eredménykiesésben játszott hatását 1,2 milliárd forintra teszi a menedzsment. Az anyavállalat 3,8 milliárd forintos üzleti eredménye 6 százalékkal kisebb a bázisnál, míg a 4 milliárdot alig meghaladó nem konszolidált adózás előtti eredmény 12 százalékkal alacsonyabb a tavalyi értéknél.
A 22,7 milliárd forintos nettó árbevétel kedvezőtlen alakulásában igen nagy szerepet játszott az orosz értékesítés csökkenése. A FÁK-ba irányuló harmadik negyedévi export 3 millió dollárral volt kevesebb a tervezettnél. Ennek nyomán az év végéig – a korábbi céloktól 10 millióval elmaradva – 19 millió dollárral kalkulál a társaság, a szeptember végi 17 millió után.
A sokak által egységesnek tekintett orosz export igen változatos képet mutat a kormányzóságok szerint. Akad példa olyan régióra is, ahol különösebb fennakadások nélkül folynak a szállítások. A nagykereskedőknél számottevő készletek halmozódtak fel, míg a helyi patikákból kezdenek kifogyni a gyógyszerek. Az Egis a válság ellenére fenn kívánja tartani jelenlétét az orosz piacon.
A közép- és kelet-európai térségben dinamikusan bővült a lengyel és a román értékesítés, míg a cseh és a szlovák eladások elmaradtak a tavalyi értékektől. Ez utóbbi többek között a két ország valutájának értékvesztésével és az azokban maximált helyi árakkal magyarázható. Az értékesítésben már most megmutatkoznak a nyáron bejelentett Merck-szerződés előnyei, az a hatóanyag-eladások számait már szeptember végéig 3 millió dollárral javította.
Az Egis belföldi forgalma reálértéken visszaesést mutat, s piaci részesedése is csökkent, hiszen forintban számolva 7 százalékos növekedést tudott csak elérni – a gyógyszerpiac egésze viszont 18 százalékkal bővült. A vállalat piaci részaránya az előző két negyedévhez hasonlóan 9,2 százalékos, ez azonban 1 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi értéknél.
Az Egis mostani gyorsjelentésében két rendkívüli hatás is megjelent. Az egyik az oroszországi kinnlevőségekre – konzervatív elvek alapján – képzett 637 millió forintos céltartalék, amely az országkockázatot tükrözi, azaz a vevőktől függetlenül képezték; a kinnlevőségek későbbi behajtása ezt kedvezően módosíthatja. A másik rendkívüli tétel a privatizációs ellenértékhányaddal (peh) kapcsolatos. Az áprilisban tőkeemelés keretében kibocsátott 865 millió forint névértékű dolgozói részvényt a cég megközelítőleg a peh összegével magasabb értéken vásárolta vissza (illetőleg a megvételét is részben a tőketartalékból finanszírozta), majd a szeptemberi rendkívüli közgyűlésen bevonta a papírt. Az ebből adódó 1,3 milliárdos rendkívüli veszteség technikainak mondható, hiszen lényegében – a törvény szellemének megfelelően – a megkapott ellenértékhányadot dolgozói részvénykibocsátásra fordították.
Az idei egészéves terveket tekintve az Egis 31-32 milliárd forintos nettó árbevétellel és 5,0-5,2 milliárdos adózás előtti eredménnyel kalkulál. Ezt változatlan orosz helyzetre (körülbelül 1,0-1,5 millió dolláros negyedik negyedéves ottani exportra), valamint jó belföldi értékesítésre alapozzák. E tervek igen óvatosnak tűnnek, már csak azért is, mert nem tartalmazzák az év végi – a piaci szakértők szerint már most megkezdődött – fogyasztói készletfelhalmozást.
