Bár péntek reggel még úgy tűnt, hogy a csütörtöki Kósa-beszéd után megnyugodtak a piacok, délután újra esni kezdett a forint és a BUX. Délután negyed kettő körül az euró átlépte a 286- os szintet. Az OTP több mint 10 százalékot zuhant. A bankpapír kereskedését negyed három után néhány percre felfüggesztették. A BUX délután fél 4 körül 5,7 százalékos mínuszban volt.
Kósa Lajos csütörtökön a magyar helyzetet a göröghöz hasonlította, s azt mondta, van mód adócsökkentésre, ugyanis „Magyarországot sem hagyják majd elsüllyedni, vagyis ezeknek a lépéseknek az árát le fogja nyelni Európa”.
Szijjártó lejjebb lökte a forintot
Csütörtök délelőtt még 274 forint volt az euró, majd – a Kósa-beszédet követő pániknak köszönhetően – estére már a 282 -es szinten volt.
Bár a piacok péntek reggelre valamelyest megnyugodtak, de péntek délután Szíjjártó Péter, a kormányfő szóvivője újabb olajat öntött a tűzre: kijelentette, hogy az államcsődre vonatkozó Kósa-kijelentés nem volt túlzó, és az előző kormány manipulálta a számokat – a piaci hatás ezúttal sem maradt el.
Forint/euró árfolyam pénteken, kora délutáni Fidesz-sajtótájékoztatóval
Magyarország kormányzó pártja azt mondta csütörtökön, az ország pénzügyei sokkal rosszabb állapotban vannak, mint azt korábban várták, visszhangjaként a Görögországból nem régen jövő figyelmeztetéseknek – olvasható a pénteki Financial Timesban (összefüggésben a Kósa-beszéddel).
Aligha jó pedig Magyarországnak, ha a befektetők fejében túlzottan megragad a Financial Times e mondata. Nagyon is könnyű ugyanis hasonló mintázatot fölfedezni a jelenlegi magyar, és korábbi görög események között.
Görög mód
Közvetlenül a görög választások előtt 2010-re a kormány még 5,9 százalékos hiányt várt, az IMF pedig figyelmeztetett, hogy lehet, a hiány 6,4 százalék lesz, a választások után nem sokkal viszont 10, majd 12,5 százalékos hiányról kezdtek beszélni – mondta egy korábbi nyilvános előadásában Fokasz Nikosz, az ELTE Szociológiai Intézet tanszékvezetője. A professzor kifejtette akkor: a választások után a hiányszámok már fölfelé kozmetikázottak, hiszen új kormányzat abban érdekelt, hogy rámutasson a korábbi felelősségére.
Sajnos a befektetők azonban nem voltak érzékenyek eme politikai nüánszokra, s úgy tűnik, a finom árnyalatok elemzői mérlegelésére Magyarország esetében sem biztos, hogy sor kerülhet.
A Raiffeisen elemzői legalábbis péntek reggeli devizaelemzésükben arra számítottak, megnyugodhatnak a kedélyek. Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a „hiánykommunikációnak” még korántsincs vége. Pénteken délután jött is a következő csapás: Szíjjártó sajtótájékoztatón azt mondta: az előző kormány manipulálta a számokat.
Igaz,a „hiánykommunikáció” nem tegnap kezdődött, s eddig a piac meglehetősen jól tűrte a legdermesztőbb Fidesz-nyilatkozatokat is – a forint például meg sem rezdült arra a hírre, amikor Matolcsy György a 10 legsérülékenyebb ország közé sorolta Magyarországot adósságszempontból, sem a 7 százalékos államháztartási hiánycél emlegetésére.
Másrészt a Kósa nyilatkozatban föltűnt több olyan innovatív elem, amelyre a befektetők fölkaphatták a fejüket: az államcsőd és a görög példa emlegetése, illetve az a vélekedés, hogy Magyarországot úgyis megmenti a nemzetközi közösség, tehát nem lehet kérdés az adócsökkentés. De miért is figyel a piac egyáltalán Kósára?
Miért pont Kósa?
Elég vaskos kijelentéseket tett, és a Fidesz második emberéről van szó – válaszolt Keszeg Ádám, a Raiffeisen bank elemzője arra a kérdésünkre, hogy vajon miért váltott ki heves piaci reakciókat Kósa Lajos csütörtöki nyilatkozata, amikor a politikus nem tagja a kormánynak, és nem szokott makrogazdasági kérdésekben állást foglalni. A közgazdász úgy vélte: nem tudatos pánikkeltésről van szó, Kósa nem a piacokhoz beszélt, és azt kívánta tudatosítani pártja nevében, hogy elmaradhat az adócsökkentés a „drámai” gazdasági helyzet miatt.
Információéhség van Magyarországgal kapcsolatban, figyelik a befektetők, merre indul az új kormány; ilyen helyzetben minden szónak jelentősége van – mondta az fn.hu-nak egy másik, neve elhallgatását kérő piaci elemző. Úgy vélte, hogy Magyarországot folyamatosan csökkenő államháztartási hiánya okán eddig külön kezelték a dél-európai térségtől, és ezt az általános nézetet döntögették Kósa Lajos mondatai.
Variációk Kósa mondataira
A piacok ma reggel korrigáltak, de ezt kezelhetjük utolsó figyelmeztetésként – mondta Szekeres Imre, aki szerint a Morgan Stanley és a Barclay’s minapi elemzései jelentették az első két figyelmeztetést a kormánynak; utóbbi a „csontvázretorika” abbahagyására szólította a Fideszt – értelmezte a piaci folyamatokat és elemzéseket lapunknak az MSZP elnökhelyettese.
Nem tudom pontosan, mi áll Kósa nyilatkozata mögött, több lehetőség is van. Kaptam olyan piaci információkat, amelyek szerint a Fideszhez közel álló gazdasági körök a forint ellen spekulálnak. Elképzelhető az is, hogy az exportban érdekelt cégek vezetői lobbiztak sikeresen a Fidesznél a forint gyengítése érdekében, mint ahogy az is lehetséges, hogy a kormányzó párt így kezd fellépni a saját maga gerjesztette költségvetési hiánnyal szemben – mert a büdzsé most rendben van, pont a Fidesz tervezett intézkedései nyomán szaladhat meg a hiány – mondta az fn.hu-nak Szekeres Imre.
A költségvetési bizottság MSZP-s tagja úgy vélte, az idő eldönti, melyik forgatókönyv válik valóra, mint ahogy azt is, hogy Kósa Lajos mondatai tudatosak voltak-e, vagy inkább elszólásnak tekinthetők. Az viszont bizonyos, hogy a csődveszély emlegetése a piacon egyenlő az öngyilkossággal – mondta.
Húsz éve ismerem, nagyon okos embernek tartom – mondta Kósa Lajosról Nyikos László, az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottságának elnöke, a Jobbik képviselője. Ha működne a számvevőszék, lehetne a bizottságnak véleménye a magyar gazdaság állapotáról, a testület tiszta lapot tudna teremteni az ügyben, de egyszerűen nincs kihez fordulnom hivatalosan az ÁSZ-nál – mondta a politikus, aki 12 évig a szervezet alelnöke volt. A bizottság legfontosabb dolga ezért most éppen az, hogy jelölőbizottságot állítson fel a számvevőszék vezető tisztségeinek mihamarabbi betöltése érdekében.
Közgazdászként és képviselőként Kósa mondatait politikus nyilatkozatként értékelte Nyikos László, aki szerint „ezeket a jelzőket nem kéne használni”, mert ennyire személyes véleménye szerint nem rossz a magyar gazdaság helyzete.
Folytatódik a történet
A Fidesz-kommunikáció következő, nagyszabású eleme a Varga-féle tényfeltáró bizottság részjelentése lehet, ennek tartalma egyelőre nem ismert. A Fidesz-politikusok által eddig említett „csontvázak”, „meglepetések” eddig egytől-egyik olyan költségvetési kockázatok, amelyek az MNB, illetve nemzetközi szervezetek előrejelzéseiben szerepeltek.
A jegybank már a tavaly őszi inflációs jelentésében kiszámolta, hogy ha a kormány teljesen rendbe akarja tenni az állami vállalatok, önkormányzatok, és a kórházak pénzügyi helyzetét (bár ez nem feltétlenül 2010-ben szükséges megtenni), az akár a GDP 2,7 százalékába is kerülhet. (A helyzet a külföldi befektetők is ismert, a jegybank angolul is közzéteszi ezen jelentéseit is – vélhetően ezért is bírta jól a piac a 7 százalékos hiánycélra vonatkozó Varga-kijelentéseket.) A legfrissebb inflációs jelentésében az MNB ezt a számot 2,7-3 százalékra módosította.
Tavaly ősszel az Európai Bizottság prognózisa fölhívta a figyelmet az önkormányzatok eladósodására, a MÁV, és a kórházak helyzetére, s ezért a kormányzati hiánycélnál 0,4 százalékponttal (mintegy százmilliárd forinttal) többet várt. A szervezet idei tavaszi prognózisában a hiánycél 0,3 százalékpontos átlépését jósolta, tekintettel a Malév helyzetére, illetve a távolsági tömegközlekedés (vélhetően főként a MÁV-ra gondolhattak idén is) állapotára.
A prognózis megemlíti hiánynövelő okként a vagyonadó elbukását az Alkotmánybíróságon, s hogy túlbecsülték a frekvenciahasználati engedély eladásából származó díjat. A prognózis megemlíti azt is, hogy a Pénzügyminisztérium utódja az új rendszerben nem biztos, hogy képes megfelelő ellenőrzés alatt tartani a minisztériumok költéseit, ami ugyancsak emelheti a hiányt. A prognózis mindemellett megjegyzi: a költségvetés tartaléka még mindig elérhető, ami a GDP fél százaléka.
