Több okból is csak üdvözölni lehet e lépést. Egyrészt, mert a körbetartozás az építőiparban a legnagyobb, s már az egész ágazatot veszélyezteti: a Creditreform adatai szerint a közzétett új felszámolási eljárások aránya az építőiparban az országos átlag több mint kétszerese, 3,8 százalék. Másrészt – mint az ÉVOSZ-nál is rámutatnak -, a lánctartozást nem feltétlen önhibájukon kívül bajba került cégek okozzák, hanem olyanok, amelyek szándékosan nem fizetnek határidőre, bár fedezetük lenne a megrendelt munkára.
Elterjedt trükk például, hogy a minőséget vitatva a munka felénél-harmadánál elküldik a fővállalkozót, nem fizetnek neki, majd az eredetihez képest 60-70 százalékos áron szerződnek a korábbi alvállalkozókkal, akik immár futnak a pénzük után. Az ÉVOSZ rendszere elsősorban az ilyen cégek ellen irányul, s igyekszik támadhatatlan lenni. A nyilvántartás – amelyet az Opten céginformációs vállalkozással közösen készítenek – az induláskor csak az elismert, vagy bírósági határozatban rögzített követeléseket felhalmozó cégeket tartalmazza. Noha a későbbiekben a lista kiegészülhet azokkal a cégekkel is, amelyekkel szemben fizetési meghagyást nyújtottak be, mindig megkeresik az érintetteket, s időt adnak a tartozás rendezésére.
Az ÉVOSZ kezdeményezése úttörő lépésnek minősül nemcsak a körbetartozások megelőzésében, de a szakmai érdekvédelemben is. Számos példa akad arra, amikor a túl sok szereplőssé váló piacokon működő kamarák minimálár bevezetésével, vagyis versenykorlátozással óhajtanák megoldani minden érintett fennmaradását, s ezzel egy kalap alá veszik a jól, illetve a rosszul, sőt, a tisztességesen, illetve a nem tisztességesen szolgáltató szereplőket. Az ÉVOSZ ezzel szemben tisztában van azzal, hogy az ágazatban konszolidációra van szükség: a rendszere máris 15 ezer nem fizető céget tartalmaz.
