Az uniós testület prognózisában a hiány azért magasabb, mint a 2,9 százalékos hivatalos magyar célkitűzés, mert az új kormány április 19-én bejelentett intézkedéseit a prognózis lezárásáig nem találták kellően részletezettnek ahhoz, hogy beépítsék az előrejelzésbe.
Amennyiben a részletek igazolják az előrejelzést, és a parlament is jóváhagyja az intézkedéseket, jövőre a GDP-hez képest 1,25 százalékponttal csökkenhet a deficit – derül ki a jelentésből. Ezek között külön említette a prognózis a reformlépéseket a nyugdíjak, a társadalombiztosítás és a közigazgatás területén.
Munkanélküliség, infláció, hanyatló ipar
A munkanélküliség Magyarországon Brüsszel szerint idén 9,5, jövőre 11,2 százalék körül alakul, míg az infláció 4,4, illetve 4,1 százalék lesz. A foglalkoztatás szintje idén 3, jövőre 2 százalékkal csökken, és visszaesik a bérek emelkedése is.
A belső államadósság 80,8, illetve 82,3 százalékra nő.Legutóbbi,
januárban készített elemzésében az Európai Bizottság ez évre 2,8, jövőre 3 százalék hiányt várt, 73,8, illetve 74 százalékos belső adósság mellett.
A gazdasági visszaesést Joaquín Almunia pénzügyi biztos a friss
jelentésben 6,3 százalékra teszi, jövőre pedig mindössze 0,3
százalékra. Januárban még csak 1,6 százalékos esést jósolt a
bizottság, míg jövőre kerek egy százalékos növekedést.
Megjegyezte Brüsszel azt is, hogy miközben tavaly a mezőgazdaság jelentős növekedést mutatott, és 2 százalékban hozzájárult a gazdasági növekedéshez, az ipari termelés az utolsó hónapokban élesen hanyatlott, és decemberben már 14 százalékkal esett vissza. Januárban az exportteljesítmény is jelentősen csökkent. Az elemzés szerint a háztartások jövedelme idén tovább csökken, és valószínűleg még jövőre sem indul növekedésnek.
A válság hatása a helyi pénzügyi válságra
A magyar gazdaságról készített elemzésben a bizottság azt írta, hogy a pénzügyi válságnak mély hatása volt, a recessziót a helyi pénzügyi válság is súlyosbítja. A visszaesés már az első negyedévben elérte az 1,2 százalékot, a tavalyi utolsó negyedévben hanyatlott a befektetések aránya és a külkereskedelem.
Az infrastrukturális beruházásoknak ugyan lökést adnak a tervezett intézkedések, de a tőkebefektetésekben viszont további késleltetés várható a magánszektorban – vélik az uniós elemzők. A bevételi oldalt
illetően Almuniáék szintén emlékeztettek arra, hogy a kormány többéves adóreformtervet jelentett be. Ezek közül azonban csak az ez évre vonatkozó intézkedéseket vették figyelembe az előrejelzés készítésénél (azok közül is az áfa-emelést, amelyet a foglalkoztatási illetékek csökkentése kísér).
