Zsebre megy című sorozatunk a személyes pénzügyekkel foglalkozik minden második csütörtökön. Két hét múlva a sztárpiacokról és az azokon kialakult árazásról írunk.
Pocsék makrogazdasági mutatóink miatt az euró bevezetése ugyan távolinak tűnik, de nincs választásunk. Egyszer el kell jutnia a magyar gazdaságnak arra a szintre, hogy az euró bevezethető legyen. A korábban csatlakozó EU-tagokkal ellentétben (a svédek, a dánok, a britek ma sem eurót használnak) mi már nem választhatunk, úgy jelentkeztünk az unióba, hogy megígértük, az eurót is bevezetjük. Ha pedig egyszer itt is euró lesz, akkor bizonyos kiegyenlítődési folyamatok biztosan bekövetkeznek.
Kamatkülönbözet
A magyar állampapírpiacon a forintalapú kötvényeket 250 bázisponttal nagyobb kamattal bocsátják ki, mint a hasonló eurókötvényeket. Vagyis ha egy kétéves euróalapú kötvény kamata 4,5 százalék, akkor a forintalapú kötvény kamata 7 százalék. Mindkét papír nagy biztonságú, az állam jó adós, vissza fogja fizetni, amit kölcsönkért. Mégis vannak, akik eurókötvényt vesznek és nem forintkötvényt, hiszen a forint gyengülhet az euróval szemben, és a cserearányok változása ronthatja a befektetés megtérülését.
Ha azonban már itthon is euró lesz, akkor ilyen különbség nem fog kialakulni, az euró/euró cserearánynak nem lesz devizakockázata. A kamatok tehát nivellálódnak majd, közelítenek egymáshoz. Nem várható, hogy a nyúl vinné a puskát, nem az eurókamatok fognak felzárkózni a forintkamatokhoz, hanem fordítva. Alapvetően a legtöbb konvergenciabefektetést ez a felismerés mozgatja, Magyarországon az euró bevezetése miatt a kamatoknak csökkenniük kell.
Kötvénypiacok
Ha a kamatok csökkennek, akkor minden kötvénypiaci, vagy angol kifejezéssel „fixed income”-eszköz vonzó. Egy hosszabb távú magyar államkötvény, egy hasonló futamidejű vállalati kötvény, a kötvényalapok (a BAMOSZ különböző kategóriákat állapít meg) mind-mind szép időszak elé néznek, csak legyen türelmünk megvárni azt a kiegyenlítődést. Átmenetileg akár kötvénypiaci hozamemelkedés is elképzelhető, ami a fent felsorolt eszközök árfolyamát visszaveti. Az azonban biztos, hogy amikorra Magyarországon euró lesz, addigra átéltünk egy remek kötvénypiaci hozamokat produkáló időszakot.
Technika
Ha igaz a feltételezésünk, hogy kamatcsökkenésre lehet számítani, még mindig többféle megoldás közül választhatunk. A legkisebb kockázatú megoldás, ha állampapírt, esetleg állampapíralap befektetési jegyét vásároljuk meg. Kockázatosabb megoldás, ha azt gondoljuk, hogy a hozamcsökkenés mellett forinterősödést is jelent a konvergenciasztori. Erre játszhatunk valamilyen deviza azonnali eladásával a forint ellenében, például devizabetét konvertálásával, sőt akár devizaalapú személyi hitelből is vehetünk magyar kötvényeket. Ez már a carry-trade esete, vagyis alacsony kamatú devizanemben eladósodunk, csak azért, hogy egy kockázatos, de nagyobb hozammal kecsegtető invesztícióba beszállhassunk.
A kiegyenlítődési folyamat nyilvánvaló, de ha bárkinek kétségei lennének, még egy idevonatkozó maastrichti kritériumnak is meg kell felelnünk. Eszerint a magyar hosszú távú állampapír-piaci hozamszint nem lehet kétszáz bázisponttal magasabb, mint a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező EU-tag átlagos hozamszintje. Ez pedig csak komoly magyar hozammérséklődéssel teljesíthető.
Pontos számokat még azért nem érdemes felvetni, hiszen a célpont mozog. Amikor majd reális lesz, hogy már a kritériumokat vizsgáljuk, akkor kell megnézni, hol is tart a három eminens ország. Ez a történet természetesen a professzionális befektetők körében is ismert. Nem véletlen, hogy a rendkívül súlyos hazai hiányszámok ellenére a külföldiek boldogan finanszírozzák a magyar államadósságot, a hiányt, hiszen erre a szép profitra (is) várnak.
—-Részvénypiac—-
A magyar részvénypiacról azt tartják, hogy a tőzsdei társaságokat már az EU-tagországok azonos karakterű vállalataival hasonlítják össze. E logika szerint az euró bevezetése már nem fog egyszeri felárazódást hozni, az EU-tagságunk megszerzésekor tapasztalható áremelkedés volt a konvergencia jutalma. Ez biztosan igaz, ugyanakkor az euró megjelenése két okból azért lendíthet a magyar részvények árán is.
Az egyik a jobb összehasonlíthatóság, az egyszerűbb kalkuláció. A magyar részvények alapvetően alacsonyabb árazásúak, mint a nyugati szektortársak. Ez persze egy igen elnagyolt megállapítás, de igaz. Ha a portfóliómenedzserek, az elemzők már azonos devizában látják az árazási különbséget, mindenfajta devizakockázat és átváltási költség nélkül tudják a magyar részvényeket megvenni, sokan észrevehetik a magyar papírokban rejlő lehetőséget.
Konvergenciasztori bátráknak
Az európai piacon az elmúlt húsz évben a befektetők kedvelt játéka volt a konvergenciabefektetés. Korábban a spanyol, a portugál, a görög, később a magyar, a cseh, a lengyel, legutóbb pedig a román és a bolgár piacon lehetett hirtelen árugrást tapasztalni, mert az adott ország az Európai Unió felé tartott. Aki ma keres ilyen sztorit, nehezebb dolga van. Szinte minden európai állam uniós tag, amelyik pedig nem, ott tőkepiac sem nagyon található. Leginkább az exjugoszláv utódállamok (Horvátország, Szerbia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegro) jöhetnek szóba, illetve Albánia, Moldávia, valamikor nagyon messze esetleg más szovjet utódállamok. E piacokon azonban csak nagyon nagy kockázattal lehet befektetni, igaz, egyes balkáni államokban már a legbátrabbak kísérletezhetnek.
A másik ok egyenesen visszavezethető a taglalt kötvénypiaci hozamesésre. Ha a magyar, immár euróalapú kötvénypiacon kisebbek lesznek a kamatok, akkor sok megtakarító, vagyonkezelő szakember válthat hazai kötvényeszközökből részvénypiaci eszközökbe.
Nem nehéz átgondolni, hogy amíg a magyar részvénypiactól 6 százalékos áremelkedést vár valaki, addig 7 százalékos kötvénypiaci hozamok mellett esze ágában sincs részvényeket venni, de 4-5 százaléknál már inkább. Vagyis az eurókonvergencia következtében kötvénypiaci befektetők egy része a részvénypiacra léphet, a pótlólagos kereslet pedig emelheti az árakat.
Ez a gondolat természetesen minden alternatív megtakarításra igaz. Vagyis alacsonyabb kötvénypiaci hozamok mellett többen gondolkodnak el az egyéb lehetőségeken. A külföldi befektetések, az arany, a műkincs, az ingatlan, bármi ami befektetési célt szolgál, kívánatosabb lehet az új környezetben.
Ingatlan és ingatlanalap
Láthattuk, a várható kötvénypiaci hozamesés felértékel minden egyéb piacot. Az ingatlanpiacról azért érdemes külön is említést tenni, mert itt még erősebb lehet a változás. Egy időben rendkívül népszerűek voltak a magyar ingatlanalapok, 10 százalék körül hoztak, és nem voltak kockázatosak. Később a hozamok leestek 8 százalék körüli szintre, a hazai infláció és a kamatok pedig emelkedtek, ilyesmi hozamot már kötvényekkel is el lehetett érni.
A jövőben azonban az ingatlanalapok 7-8 százalékos hozamai újra attraktívak lesznek, ha a viszonyítási alap már egy 5 százalékos kötvénypiaci hozam, akkor ismét tőke, kereslet jelenhet meg az ingatlanalapoknál, de közvetlenül a lakáspiacon is, ami segítheti az áremelkedést. A magyar ingatlanpiaci árszint, összehasonlítva más EU-tagokkal (főleg a legdrágább spanyol, ír piacokkal) rendkívül alacsony, ha a lakások megvásárlásában már nemcsak a magyar lakosság, illetve a tehetős ír, angol, holland, spanyol, izraeli magánbefektetők látnak fantáziát, hanem professzionális befektetők, alapok is, az komoly árszintnövelő hatású lehet.
