Gazdaság

Régi motoros

A közgazdász tulajdonos két év alatt megnégyszerezte az eladósodottan vásárolt motorkereskedő cég forgalmát.

Srác korában egy Verhovina moped volt Rafay János álmainak netovábbja, még korábban pedig a kerékpár volt a minden. Az első biciklis köröket még egy hatodik kerületi, körfolyosós bérház udvarán rótta, majd amikor a család egy kispesti kertes házba költözött, megérett az idő a jó iskolai tanulmányok honorálására: ez volt a már említett motorizált kétkerekű. A tizenhárom éves „motoros” érzelmi kötődését segítette, hogy édesapja a járműkereskedelemben dolgozott, így a szerelési, műszaki feladatok sem okoztak problémát.


Régi motoros 1

CSALÁDI ISKOLA. A középiskola után nem nyert azonnal felvételt, ám a kétéves kényszerpihenő alatt sikerült úgy felkészülnie, hogy 1994-ben elkezdhette a közgazdasági egyetem speciális, kétnyelvű főiskolai szakát – ennek részeként mintegy másfél évet töltött Franciaországban. A főiskolai tanulmányai alatt egy négykerekűre „átnyergelő” fiatalember ekkor már besegített édesapja családi vállalkozásába is – a Suzuki Top tulajdonosának fiaként azt is megtanulhatta, miként kell a munkatársakkal azonos szinten, majd főnökként kommunikálni.

Az először a kereskedelemben, majd a vállalatvezetésben „gyakornokoskodó” üzletember számára 2002-ben érkezett el az önállósulás ideje, amikor is lehetősége nyílt megvásárolni a Suzuki motorok magyarországi hivatalos márkaképviseleti cégét, az 1996-ban alapított Amargo Motort. Az egészségügyi okokból visszavonuló régi tulajdonos maga ajánlkozott, s a megkeresés egybeesett Rafay János és négy évvel fiatalabb – művészettörténész végzettségű – húga önállósulási törekvéseivel. „Akkor már másfél éve érlelődött bennem, hogy valamilyen módon szeretnék ismét motorokkal foglalkozni” – magyarázza. A 73 millió forintos vételár – amelynek része volt egy tetemes vállalati tartozás átvállalása is – kifizetésére az 50-50 százalékban tulajdonossá lett testvérpár banki kölcsönt, illetve szülői segítséget is igénybe vett.

Az Amargo Motor két esztendő alatt visszaszerezte korábbi piaci pozícióját. Ez idő alatt az értékesített motorok darabszáma, illetve a cég pénzügyi forgalma több mint négyszeresére – 240 millióról bő egymilliárd forintra – bővült. A cégre szabott ötéves terv része volt a profiltisztítás is, amelynek keretében lemondtak a Suzukik mellett forgalmazott Honda márkáról. A Suzuki mellett szólt az is, hogy a cég, a márkakereskedő apára való tekintettel, mind a fizetési feltételekben, mind a folyamatos áruellátásban kedvező megoldást kínált. A múlt évet minden várakozáson felülinek értékelő cégtulajdonos a sikert főként annak tulajdonítja, hogy bevontak a tevékenységükbe olyan „aprómunkákat” is, mint például a használt motorkerékpárok beszámítása az újak árába.

A 2005 januárjában már négy telephellyel rendelkező Amargo Motor kettőn kizárólag használt motorok adásvételével foglalkozik. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy a kétkerekűek kultusza éppen az utóbbi két esztendőben értékelődött fel Magyarországon, bár Rafay szerint ez sem tart sokáig: a motorkerékpár-piacon ugyanaz a telítődés várható, mint amilyenről az autókereskedelemben beszélnek (ez utóbbi esetében 2005-re 10-15 százalékos értékesítési viszszaesést prognosztizálnak). „Minthogy autó helyett nem vesznek motort vagy robogót az emberek, én már próbálok úgy tervezni, hogy lesz időszak, amikor nem megy majd ennyire jól az üzlet” – mondja az időjárástól függően maga is motorral közlekedő Amargo-vezér. Minthogy a motor ma is luxus és hobbicikk, amihez a vásárlók emocionálisan közelednek, nagy töréstől nem tart, legfeljebb némi trendváltozástól. Ma a vásárlók 90 százaléka élete vágyát teljesíti be, amikor motort vásárol, s ez a motiváció vélhetően nem változik a későbbiekben sem. Nyilván az sem véletlen, hogy a vállalkozásban dolgozó 15 alkalmazott mindegyike érzelmi kapcsolatban áll a motorozással.

Rafay János

30 éves; a közgazdasági főiskolai diplomája van. Gyakorlati tapasztalatait édesapja autókereskedésében szerezte, majd 2002-ben húgával megvásárolta a motorforgalmazás egyik doyen cégét, az Amargo Motort.
A megújított vállalat Rafay vezetése alatt nemcsak ledolgozta tetemes adósságát, de meg is négyszerezte a forgalmat, mind darabszámban, mind pénzügyi eredményeiben. Tavaly négy telephelyen 1 milliárd forint feletti árbevételt ért el.
A nőtlen üzletember kevés szabadidejében gyorsasági és túramotorozásban is „utazik”, s játszik is abban a jégkorong csapatban, amelyet szponzorál.

Tagadhatatlan, hogy voltak nehéz pillanatok az Amargo Motor és Rafay János életében is, s ez a kíméletlen konkurenciaharc mellett a szezonalitás számlájára írható. A cég növekedésének határt szab maga a forgalmazott termék: egy évente 5-6 ezer kilométert futó szabadidős eszköz nyilván nem használódik el annyira, mint négykerekű társai, amelyeket józan megfontolás alapján átlagban háromévente lecserélnek gazdáik.

Az öltönyös motorosok sorát gyarapító cégvezető többféle motorozást is preferál: a főiskola előtti két évben intenzív kapcsolata volt a motorsporttal, így ma is gyakran megfordul egy-egy zárt pályán a céget reprezentáló superbike „paripával”. Az 1994-es bajnokság egyik futamában ezüstérmes versenyzőt egy baleset ütötte el a további sportkarriertől. Ezt ma úgy kompenzálja, hogy fiatal tehetségeket szponzorál a gyorsasági kategóriában. A budapesti agglomerációban lakó Rafay állítja: motorral lerövidülnek a távolságok.

NAPRAKÉSZEN. Az efféle megfontolásokon is alapuló, divatos üzletág azonban meglehetősen sokszereplős: ennek megfelelően az Amargo Motor a Suzukik forgalmazásán belül a maga 10, a teljes hazai motorpiacon pedig 3-4 százalékos részesedésével a nagyok közé tartozik. A 2004-es, nagyságrendileg 10 ezres újmotor-értékesítésen belül ez 450-500 amargós kuncsaftot jelent. A járműkereskedelem ezen ága Rafay szerint jóval magasabb fajlagos reklámbüdzsével kénytelen dolgozni, mint a négykerekűeket forgalmazó cégek. Ez sokkal naprakészebb, a piac rezdüléseire nagyon odafigyelő cégvezetést feltételez. „Tízéves kora óta ismerem, de már akkor is nagyon komolyan tudott foglalkozni a dolgaival” – jellemzi barátját Horváth János, a MindShare Reklámügynökség pénzügyi igazgatója. Elmondása szerint Rafay jó családi hátteret egyesített a saját konok kitartásával – ez utóbbi egyébként kettejük kapcsolatára is jellemző. „Számtalanszor próbáltam neki tanácsot adni, meghallgatott, aztán úgy folytatta, ahogy ő jónak tartotta” – egészíti ki az összképet, ahol barátság és üzlet ez idáig még soha nem keveredett.

A jobbára csak a munkájának élő üzletember már csak „hivatalból” is eljár néhány hazai motoros találkozóra, ahol többek között a konkurens cégek vezetőivel is összefut némi piaclatolgatásra. E piac egyik ígéretes szegmense éppen az öltönyös vásárlók egyre növekvő tábora. Példaként említi saját édesapját, akinek most, túl az ötvenen adatott meg, hogy szabadidejében olykor motorra pattanjon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik