A 47 ezer éves taboni embert tartották korábban a Fülöp-szigetek legelső lakosának. De az a lábközépcsont csont, amelyet egy kiterjedt barlangrendszerben találtak, sokkal idősebb a taboni csontleleteknél. A leletből azonosított ősember a “callaói ember” nevet kapta.
A Fülöp-szigeteki Egyetem és a Nemzeti Múzeum régészei a Manilától 335 kilométerre északra lévő Callao-barlangokban 2007-ben tárták fel a lábközépcsontot. A callaói emberről szóló beszámolójuk a régészek a Journal of Human Evolution című folyóirat legutóbbi számában publikálták, miután Franciaországban elvégeztették a lelet kormeghatározását.
Az adott személy kistermetű lehetett, bár a lábközépcsont alapján nehéz lenne megállapítani, hogy nőről vagy férfiról van-e szó.
Mint Armand Mijares professzor rámutatott, a callaói ember Homo sapiensként való meghatározása ideiglenes.
A lelet némely jellemzője a Homo habilis – “ügyes” ember – és a Homo floresiensis csontozatával mutat hasonlatosságot.
Az első kőeszközkészítő emberfélékhez tartozó Homo habilist egyesek a Homo erectus – “felegyenesedett” ember elődjének tartják, az aprócska Homo floresiensis, az emberfélék családjának feltételezett és kihalt faja a késő pleisztocén idején élt az indonéziai Flores szigetén.