Érthetetlen magánosítási döntést hozott tavaly decemberben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) a szolnoki Kőolajkutató Rt. 51 százalékos részvénypakettjének eladásáról. Az ÁPV Rt. igazgatósága akkoriban ellentmondásos előterjesztés alapján foglalt állást, s a dokumentumokban kimutatható az elfogultság.
Az OKGT-mamut feldarabolása, a Mol Rt. megalakulása óta két magyar olajkutató cég mérkőzik a piacon. A nagykanizsai székhelyű Rotary Fúrási Rt. a Mol leányvállalataként zömmel az anyacégtől kap többnyire hazai munkákra szóló megbízásokat, a szolnoki székhelyű Kőolajkutató Rt. (cégismertetőjét lásd külön) kisebb részben hazai megbízások alapján, főleg az Arab-félszigeten dolgozik. A két cég 1994-ben még nagyjából fele-fele arányban osztozott a piacon, ez az arány tavaly a Rotary javára tolódott el 65-35 százalékra. Az állam tavalyi döntése szerint csak a Kőolajkutató többségi részét bocsátotta áruba. A Rotary esetében az óvatosság oka nyilván az volt, hogy ez a privatizációs lépés még a legkisebb mértékben se zavarja a Mol Rt. külföldi részvény-kibocsátási akcióját.
A Kőolajkutató Rt. 51 százaléknyi pakettjére kiírt pályázat után az ÁPV Rt. 1995 végén úgy döntött, hogy azt az Arhangelszk Geológia Hungary Kft. (AGH Kft.) viheti el, 750 millió forintért. A szolnoki önkormányzat vezetői tiltakoztak a döntés ellen; a privatizációt felügyelő miniszter vizsgálatot rendelt el, de az eredeti döntést azt követően sem változtatták meg; majd a miniszter egy héttel ezelőtt váratlanul új eljárásra kérte fel az ÁPV Rt.-t.
A Figyelő megismerte az ÁPV Rt. igazgatósági döntését előkészítő dokumentumokat. Ezekből kiderül: az ügyben illetékes ágazati igazgatóságok tisztában voltak azzal, hogy a pályázók között szereplő AGH Kft.-t a pályázati határidőig be sem jegyezték a cégbíróságon, valamint, hogy az AGH Kft. által benyújtott iratok közül a banki igazolások nem tekinthetők fedezetigazolásnak.
Az iratok alapján talányosnak ítélhetjük a pályázatok értékelését. Az AGH Kft.-n kívül két másik csoport (a Kőolajkutató MRP-szervezete a Kereskedelmi Bankkal együtt, valamint az US Sunburn Kft.) pályázott. Ezen utóbbi két pályázat formai tekintetben hibátlan volt. Az ÁPV Rt. értékelőbizottsága ekképp minősítette a pályázatokat: az MRP-szervezet által ajánlott 612 millió forintos vételár 120 pontot ért, az üzletpolitikai terv 20 pontot, a referenciákért 5 pontot adtak, ez 145 pont; az US Sunburn Kft. 700 milliós árajánlata 137 pontot hozott, az üzletpolitikai terv 7 pontot ért, a referenciákra nem adtak pontot, ez 144 pont. Itt azonban megtört az előterjesztés logikája. A Lascsik Attila vezérigazgató által jegyzett iratban eddig a pontig végig az szerepel, hogy az AGH Kft. ajánlatát nem lehet értékelni, mert bejegyzése kétséges, bankgaranciája nincs, üzleti terve szinte csak az Északi sarkkörön túli megbízásokra korlátozódik. A két másik pályázó ajánlatát táblázatban részletezve is összefoglalták. A 145 és a 144 pont levezetése után egyszer csak feltüntették, hogy az AGH Kft. pályázata 147 pontot érne, ha érvényesnek tekintené a pályázatot az igazgatóság – erről a 147 pontról viszont semmi részletezést sem nyújtottak. Meglepő módon azonban az előterjesztők azt javasolták az igazgatóságnak, hogy az AGH-t nevezze meg győztesként, s a testület így is tett. Ezzel a – voltaképpen orosz – cég előtt megnyílt volna a lehetőség, hogy a magyar olajos kutatókapacitások felével, a nemzetközi szinten jegyzett gépparkkal rendelkezzen. A döntési javaslat további feltűnő eleme, hogy arról világosan kiderül: nem az eredeti javaslat, hanem egy módosított változat. Az iratok szerint négyen – Lascsik Attila vezérigazgató, Ferenci Tibor vezérigazgató-helyettes (időközben távozott az ÁPV Rt.-től), Vályi György ügyvezető igazgató és Rácz Gábor témafelelős – tudhatták, hogy mi szerepelt az eredeti változatban. A döntéshozó igazgatóság tagjai viszont nem ismerték, hogy a döntési javaslatot mennyiben és hol módosították. A módosításra, s a tényekkel szembeni állásfoglalásra nincs érdemi magyarázat az iratokban.
Több kifogás és vizsgálódás után Suchman Tamás miniszter egy héttel ezelőtt bejelentette, hogy új eljárást kér az ÁPV Rt. igazgatóságától. Lapunk úgy tudja, hogy Suchman akciójáról még a szóban forgó nap reggelén sem tudtak az ÁPV Rt.-ben és Szolnokon sem. Az indulása előtti pillanatokban a miniszterelnökkel tárgyalt, majd autóba ült. A miniszter menet közben, az autójából tájékoztatta látogatásáról az olajkutató cég vezetőit és a városi önkormányzatot. Úgy tudni, hogy az idézett és vitatható ÁPV Rt.-s dokumentumon kívül még két elem befolyásolta a minisztert: kiderült, hogy az AGH Kft. Magyarországon közvetlen üzleti kapcsolatban áll az egyko-ri keményvonalas MSZMP-vezetőként elkönyvelt Jassó Mihály egyik cégével, s hogy az AGH Kft. oroszországi anyacége nem rendelkezik az orosz jogban előírt devizahatósági engedéllyel a külföldi befektetéshez.
A legutolsó fejlemény: egy ománi olajcég – cáfolva a Kőolajkutató Rt. iránti érdektelenségről szóló korábbi ÁPV Rt.-s állításokat – Suchman Tamáshoz írott levelében jelezte, hogy 1 millió dollárt fektetne a szolnoki cégbe. Az ÁPV Rt-ben újabb vizsgálat folyik…
