Nemhogy nőtt, de csökkent Egerben a távfűtés díja tavaly októbertől. A gázár várható drágulása ellenére az egri távhőszolgáltató cég, az EVAT Rt. október elsejétől közel 10 százalékkal (1100 forintról 1000 forintra) csökkentette a fogyasztók által egy gigajoule hőért fizetendő díjat. Az árcsökkentést az energiaszektor „piacosítása”, illetve ezzel együtt a kapcsolt energiatermelés támogatása tette lehetővé. Az egri távhőszolgáltató ugyanis a hő egy részét – nyáron pedig a melegvíz-szolgáltatáshoz szükséges hő egészét – az Energo-Holding Kft.-től vásárolja, méghozzá olcsóbban, mint azt saját maga elő tudná állítani. A cég az EVAT Rt. telephelyén kogenerációs (más néven kapcsolt, az elektromos áram mellett hőt is termelő), távvezérléssel működtethető gázmotorokat üzemeltet. Ezek a berendezések nagyobb hatásfokkal állítanak elő a földgázból hőlég és elektromos energiát, mint a kazánok, vagy a turbinák.
Piskolti János. Az energetikára váltott a vállalkozó orvos.
CSALÁDI VÁLLALKOZÁS. Az Energo-Holding családi vállalkozásként indult: a cég Piskolti János és felesége tulajdonában volt még 2001 augusztusában is, amikor megnyerték az egri távhőszolgáltató által kiírt pályázatot. Az alapító, Piskolti János 1988-ban szerzett orvosi diplomát Debrecenben. Néhány éves bajai kórházi karrier és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egészségügyi-menedzser szakának elvégzése után úgy döntött, hogy ismereteit és kapcsolatrendszerét az üzleti életben kamatoztatja. A döntéséhez egy állásajánlat segítette hozzá, amelyet azt követően kapott, hogy megszervezte: a bajai családi orvosok kártyapénzüket ne adó- és járulékköteles fizetés formájában vegyék fel, hanem (autót vásárolva belőle) lízingköltségként számolják el.
Amikor a Bokros-csomag részeként, 1995-ben, az egészségügyi intézményeknél létszámcsökkentést kellett végrehajtani, Piskolti elvállalta a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) karbantartási feladatait, az energiaellátást is beleértve. Tipikus outsourcingról volt szó: az egyetem anélkül tudta teljesíteni a minisztériumi elvárást, hogy orvosoktól vagy ápolóktól kellett volna megválnia.
VISSZA AZ EGYETEMRE. Az egyetem nevének rövidítéséből kiindulva, Piskolti létrehozta a Dotenergo Kft.-t. A cég a klinika energetikai rendszerének üzemeltetését a korábi 150 helyett 53 emberrel is el tudta látni, miközben sor került az energetikai rendszer teljes rekonstrukciójára. Ennek keretében egy elektromos áramot és hőt előállító, 400 kilowattos gázmotort telepítettek a hőközpontba.
Árrendeződés
A tavaly év végén elfogadott energetikai szabályozás támogatja a megújuló és kapcsolt energiatermelést, ami kötelező és rendeletben előre meghatározott áron történő átvételben jut kifejezésre – mondja Varró László, a Magyar Energia Hivatal munkatársa. A csúcsidőszakban termelt áramot kilowattonként 20,85 forintért, a völgyidőszakit pedig 13,05 forintért köteles átvenni a helyi áramszolgáltató, amely ezért a Magyar Villamosenergia Ipari Rendszerirányító Rt.-n keresztül visszatérítést kap (hiszen az állami támogatás ezekben az árakban eléri a kilowattonkénti 10 forintot is).
A kapcsolt energiatermelésnek persze nem az elektromos áram az egyedüli terméke, az árbevétel szempontjából az értékesített hő legalább ilyen fontos. Ennek árát ma az alternatív hőtermelő források határozzák meg, amelyek jellemzően nagyobb mennyiségben, de műszaki paramétereik miatt alacsonyabb hatásfokkal termelnek, mint a régi technológiájú, de modern vezérlésű gázmotorok. Amíg egy hagyományos nagy gázüzemű hőerőmű a hő jelentős részét hűtőtornyokban szélnek ereszti, egy kogenerációs gázmotor hatékonysága szakértők szerint elérheti a 80-90 százalékot is (azaz a gázban lévő energia ekkora hányada hasznosul a termelés során, hő és elektromos energia formájában). Nem mindegy azonban, hogy a földgáz milyen áron kerül be a rendszerbe. Magyarországon az idén még kétféle gázár létezik. Az óránként 500 köbméternél kevesebb gázt felhasználó végfogyasztók – tehát a 2 megawatt alatti kapcsolt energiatermelők is – egységesen köbméterenként 44 forintot fizetnek a földgázért, míg a „nagyfelhasználók” 43 százalékkal többet. A lakossági hőt is előállító termelőknek meg kell osztaniuk gázfogyasztásukat a szerint, hogy azt hőtermelésre, avagy elektromos áram előállítására használták-e fel. Így például a Hajdúsági Iparművek területén üzemelő 400 kilowattos gázmotor az alacsonyabb áron kapja a gázt, míg az egri távfűtőnél lévő 4 darab 1,16 megawattos motor fogyasztását meg kell osztani a kétféle végtermék között.
Ha a parlament a most beterjesztett formában fogadja el a gáztörvényt, akkor jelentősen megváltozik a gáz ára. A legnagyobb fogyasztók szabadpiaci áron, az általuk megválasztott szolgáltatótól szerezhetik be a földgázt, de a kisebb felhasználók is csak a költségeket elismerő hatósági áron juthatnak majd hozzá. (A lakosság terheit a háztartások fogyasztásán alapuló kompenzációs rendszer lesz hivatva enyhíteni.) Így, a ma csak az ipari nagyfogyasztók által fizetett 60-70 forintos köbméterenkénti ár mindenki számára realitás lesz. Változatlan áramátvételi díjak esetén a jövőben a kapcsolt energiatermelők nyereségét a hő értékesítési ára határozhatja majd meg. Azon kapcsolt energiatermelőknek, akik ma az alacsonyabb árú gázt használják, le kell majd nyelniük a gázáremelést, hiszen – mutat rá Varró László – az átvételi árak kalkulációjában a piacihoz közelebb eső magasabb árak szerepeltek.
A beruházás második ütemét követően, amelynek során újabb 400 kilowattal bővült a kapacitás, a Dotenergo napi közel 20 ezer megawattos termeléssel jelent meg a piacon. Ez egy erőmű szintjén természetesen elhanyagolható mennyiség, az egymillió forinttal alapított családi vállalkozásnak azonban éppen elég volt ahhoz, hogy megalapozza saját gyors növekedését. A DOTE jó referenciának bizonyult, hiszen az ott alkalmazott berendezés az egyik első hőt és áramot is termelő gázmotor volt Magyarországon. A cég hamarosan kogenerációs gázmotort telepíthetett a Hajdúsági Iparművekhez, majd – immár a Piskoltiék általa 1999-ben alapított Energo-Holding Kft.-vel – elnyerték az Egri Távfűtő fent említett pályázatát is.
Az áramszolgáltató cégek is fantáziát látnak a profiljukba illő, kapcsolt termelésben, így mára a hazai szereplők mindegyike létrehozta saját leányvállalatát erre a célra. Közülük a magyar áramszolgáltatásban 46 százalékos piaci részesedéssel bíró, németországi székhelyű E.On, illetve itteni cége, az E.On Hungária Rt. (amelynek portfoliójába a Dédász, az Édász és a Titász is beletartozik) nem saját leányvállalat alapított erre a célra. Ehelyett – mint Bakács István, az E.On Hungária igazgatósági tagja elmondta – több lehetséges felvásárlási célpont vizsgálata után, 2002 februárjában megvásárolták az Energo-Holding 74 százalékát. A kft. árbevétele a vásárlást megelőző évben, 2001-ben hozzávetőleg 150 millió forint volt, de ekkor már aláírt szerződése volt az egri távhőszolgáltatóval, ami jelentős értéket képviselt, 2002-ben árbevételük meghaladta a 770 millió forintot. Az E.On ajánlata nyilván vonzó lehetett, ha Piskolti János úgy döntött, hogy értékesíti pozitív cash flow-val működő, jól jövedelmező cége többségi csomagját. Igaz, a kft.-ben megmaradt 26 százalékos tulajdoni hányadhoz 50 százalékos szavazati arány társul, a 2000-ben részvénytársasággá szervezett Dotenergóban pedig a család továbbra is megőrizte 70 százalékos többségét.
Az is az ügylet mellett szólt, hogy az E.On olyan partner, amellyel könnyebben elérhető lesz Piskolti azon eredeti célja, hogy 2003 végéig összességében 30 megawatt teljesítményű gázmotort helyezzen üzembe. A helyzet biztató, hiszen már januárban 3 újabb 1,2 megawattos idei gázmotor-beruházásra sikerült szerződni. Az intenzív növekedés lezárultával a holding nyereségessége azon múlik majd, hogy a beruházási szakaszban milyen kondíciójú szerződéseket kötött a hőenergiát vásárló partnerekkel, illetve sikerül-e már most a gáz árához igazodó, indexáláson alapuló árképletben megállapodnia.
