Jellemzően egy kőkorszaki fax és néhány lelassult számítógép képviseli a technológiát számos kisebb forgalmat lebonyolító hazai exportvállalkozásnál. A szorgos adminisztratív dolgozók által kiállított árukísérő nyomtatványokat azonban két hónap múlva már nem látják szívesen az Európai Unió, az EFTA és a CEFTA tagállamai által megkötött tranzitegyezményt érvényesítő országokban. A magyar részről is aláírt, az országok közötti árutovábbítást szabályozó dokumentum a közúton történő, külföldre irányuló szállítmányok esetén az elektronikus megoldást helyezi előtérbe. A kisebb exportcégek nem lelkesednek a reformokért, mert a határozat velük szemben olyan komoly hardver- és szoftver-követelményeket támaszt, amelyek adott esetben csak több millió forintos beruházás árán valósíthatók meg.
ELEKTRONIKUS OKMÁNY. Eddig a szállítmányokat az indító országban kiállított árutovábbítási okmány kísérte. A célállomáson az irat a sofőr révén került a vámhivatal birtokába. Az ottani vámtiszt feladata volt, hogy a rakomány elvámolásával egy időben az egységes vámáru-nyilatkozat „visszpéldányát” postai úton juttassa el az indító vámhivatalhoz, ezzel igazolva a rakomány megérkezését. A küldemény postázása 6-8 hetet vett igénybe, s a hivatalos irat gyakran elkeveredett.
Az Európai Parlament a problémák felszámolása érdekében egységes számítógépesített eljárás bevezetéséről rendelkezett még a kilencvenes évek közepén, s a jogszabályt most kezdik majd alkalmazni. Ennek értelmében azoknak a cégeknek, amelyek egyszerűsített eljárás keretében külföldre szállítanak, 2003. július elsejétől az árutovábbítási eljárások adatait elektronikus úton kellene megküldeniük az indító ország vámhivatalának, amelyet az továbbküld a célország megfelelő vámhivatalába. (Az egyszerűsített eljárás különböző kedvezményeket ad az e szerint dolgozók számára. Például különleges zárakat, rakományjegyzékeket alkalmazhatnak, mentesülhetnek a biztosíték-nyújtási kötelezettség vagy a kötelező szállítási útvonal betartása alól.) A folyamat gördülékeny kiszolgálását biztosítja az új számítógépesített árutovábbítási eljárás (new computerised transit system – NCTS). Magyarország május 21-én csatlakozik az NCTS rendszerhez, júliustól pedig valamennyi magyar vámhivatal alkalmazza azt. Maguk az exportőrök azonban háromnegyed éves türelmi időt kapnak az átállásra. „Ezentúl az információcsere zárt láncon történik, ezért az adatok biztonságosabban utaznak, s az eljárás időtartama jelentősen csökken” – ismerteti az előnyöket Kovács László, a Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) munkatársa.
BEJÁRATÁS. Noha a gazdálkodókat a VPOP a szakmai sajtón keresztül egy internetes portálon (vam.hu), illetve szakmai fórumokon is tájékoztatja, meglehetősen keveseket ér el az információ – sérelmezik az érintettek. Közülük sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy az egyszerűsített eljárásban valamilyen program telepítésére mindenképpen szükségük lesz ahhoz, hogy az árutovábbítási okmányt előállítsák, illetve rákapcsolódhassanak az NCTS rendszert üzemeltető vámhivatalok hálózatára. „Mivel kevés cég kezd bele egy ilyen program megírásába, a szoftverházakra hárul, hogy megoldást szállítsanak a rendszerhez” – mondja Karakas Gyula, a Vamsoft Kft. ügyvezető igazgatója.
Míg a kisebb cégek félve tekintenek a váltás elé, Magyarország legnagyobb exportőre, a tavaly 853 millió forintnyi kivitelt produkáló Audi Hungária Motor Kft. üdvözli a reformokat. Különös tekintettel arra, hogy azok kizárják a visszaigazolások elkallódását, s hadat üzennek a probléma felfejtésével járó, akár másfél évig húzódó procedúráknak. Ennek ellenére Polgár Zsolt, az Audi vámrészlegének vezetője az átállást illetően óvatos politikát folytat. Kivárják, hogy milyenek lesznek a tapasztalatok a nem just-in-time formában működő, kisebb forgalmat lebonyolító ügyfelek és a vámhatóság közötti elektronikus kommunikációban.
Ha nem mutatkoznak problémák, Polgár Zsolt nem tartja kizártnak, hogy cége még az év vége előtt csatlakozzon az NCTS-rendszert használó exportvállalatok sorába. Ha a kapcsolattartást és a biztonságot illetően gondok merülnek fel, akkor viszont kivárják a 2004. március 31-i végső határidőt, amikor a tranzitegyezményben szabott türelmi idő lejár, s a csatlakozás már minden exporttevékenységet folytató cég számára kötelező lesz.
