Úgy tűnik, a legnagyobb kormánypárt tagjai már oly izgatottak a rezsicsökkentés folyatása miatt, hogy egymást túllicitálva sürgetik az újabb fordulót. Míg Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn azt mondta, november elsején jön a következő 10 százalékos rezsicsökkentés, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint a napokban esedékes kormányülésen dől majd el az időpont, ami lehet október 15. vagy akár 2014. január 1-je is.
Végre egy jó ötlet! – kiált fel az elégedett választó, hiszen ki ne akarna kevesebbet fizetni ugyanazért a dologért? Ki ne érezné úgy, hogy végre már igazán jár neki egy kis könnyítés?
És valóban, a lakosság rövid távú haszna egyértelmű, a makrogazdasági adatok pedig kevés választót érdekelnek igazán. És egyébként is: már csak alig több mint fél évig kell kihúzni a választásokig.
Régebbi történet
Az eddigi, januárban majd júliusban megvalósuló rezsicsökkentés fejenként összesen 16 ezer forintnyi megtakarítást jelentett minden hazai felhasználónak az újszülöttől az aggastyánig. Ha ez elsőre nem is tűnik soknak, egy négytagú család esetében már csaknem 65 ezer forint az éves megtakarítás. Összesen tehát 161 milliárddal több marad a lakoság pénztárcájában, vagyis ennyivel költhetnénk többet más termékekre, szolgáltatásokra, vagy akár meg is takaríthatnánk.
Fotó: Berecz Valter
Arról már nem is beszélve, hogy a rezsicsökkentés visszafogja az inflációt, tehát általa nemcsak az energiához, vízhez és csatornaszolgáltatásokhoz jutunk olcsóban, de gyakorlatilag szinte minden máshoz is. Idén például mindössze 2,2 százalék körül várható az infláció, ami az e-útdíj, a telekomadó, a tranzakciós illeték és a megemelt dohányáruárrés évében igen alacsonynak számít.
Sok a jóból
A rezsicsökkentést ennek ellenére számtalan kritika érte nemcsak a politikai ellenzék, de gazdasági szakemberek részéről. Kétségtelen, hogy míg a kiskereskedelmi vásárlási kedvet megdobták a rezsicsökkentés következtében növekvő reálbérek, addig a veszteséget lenyelni kénytelen szolgáltatók visszafogják beruházásaikat, ami pedig visszafogja a GDP-t.
Az elemzői aggodalmakat erősíti a GKI Gazdaságkutató Zrt. ma közzétett előrejelzése is: eszerint a GDP az idei második félévben minimális, 0,5 százalékkal növekszik majd, és az év egészében is csak 0,3 százalékos bővülés várhtó.
A GKI azt is hozzáteszi, hogy még ez az alacsony növekedés is pusztán a növénytermelés emelkedésének eredménye, ami pedig nem több, mint színtiszta mázli: a tavalyi borzasztó időjárás után az idei valamivel jobb volt.
A többi ágazat, és a fogyasztás, illetve a beruházás is nagyjából stagnál. A kormányzati lépések – például a rezsicsökkentés, a devizahitelek várható kivezetése – elsősorban a lakosság közérzetének javítására irányulnak, s nemhogy nem javítják, de kifejezetten rontják a növekedés esélyét – mutat rá a gazdaságkutató.