Belföld

IV.nap – hosszú, utazós túra

4.nap - Gyimes (hosszú, utazós túra)

Gyimes

IV.nap – hosszú, utazós túra 1Erdély és Moldva között, Csík keleti szélén található a Gyimes völgye, amely nem más mint a Tatros mintegy 30 km hosszú és néhány száz méter széles völgye: a kétoldalról a Tatrosba ömlő patakokkal, vagy más néven szerekkel együtt alkotja a völgy a „patakok-országát”. A Gyimeseket kocsival a Csíkszeredából induló 12A úton közelíthetjük meg, a vasút Mádéfalvából indul a Tatros völgyén keresztül egészen Moldvába.

A patakok fontos szerepet játszottak a települések kialakulásában, ugyanis az első telepesek a patakfejeket foglalták el, nem a Tatros mentén települtek le. Ennek a magyarázata az a feltevés, hogy a csángók ősei bujkáló, menekült emberek voltak. Ismert tény, hogy Gyimes vidéke egészen a XVII. századig lakatlan volt. Telepesek a XVII. században jelennek meg, amikor Bethlen Gábor 1626-ban nagyobb vámházat, várat emeltet az „ezeréves határnál” – ennek a várnak a romjai ma is láthatóak. Nem lehet tudni miért, a nép ezt Rákóczi várának nevezi.





Kaláka

A Gyimesben bujdokoló csángók vagyontalan emberek lévén sajátos szokásokat alakítottak ki a szegényebbek segítésére. Az élet minden tevékenységére kalákákat hoztak létre, ezt a munkaszervezési formát választották a krumpliszedésnél, kaszálásnál, építkezésnél vagy a fonásnál. Különösen érdekes a pityóka-kaláka szokása, ami a szegény emberek megsegítésére irányult. A fiatal csángók a szegény testvér házában rendezett bálra krumplit vagy más ételt vittek magukkal, azután hajnalig táncoltak.

Gyimes három egymásba olvadó községre oszlik, Csíkszereda felől az első Gyimesfelsőlok, utána Gyimesközéplok majd Gyimesbükk következik. A három községnek összesen több mint 15000 lakója van, ennek legnagyobb része magyar nemzetiségű gyimesi csángó. Gyimesbükk közepén találjuk a 19. századi óriási Gyimes vasútállomást, mely az ezeréves határ utolsó állomása volt.

Az állomással szemben áll a népház, amiben egy helyi gyűjtő tekintélyes néprajzi kiállítását nézhetjük meg. A mindennapi használati- és munkaeszközök mellett a csángó népviselet gyönyörű darabjait, hímzés- és tojásmintákat találunk. A kiállítás komoly előnye, hogy a tárgyak nem üvegvitrinben kerülnek elénk, hanem megfoghatók, és kipróbálhatók. A gyűjtő munkája során sok adalékot szedett össze a csángók életéről és szokásairól, a Gyimes történetéről, ezért a népházba látogatónak bátran ajánlom, hogy kérdéseivel hozzá forduljon.

Hidegség

IV.nap – hosszú, utazós túra 10A Hidegség-pataka völgyébe fordulva búcsút mondunk a beton útnak, érdemes gyalogszerrel bejárni Hidegség falvát. Gyimes e kicsinyke települését a helyi építészet őrzői, a fából készült havasi lakok szegélyezik. A patakvölgyben támad az embernek olyan érzése, hogy a hegyek között megállt az idő. A domboldalon kaszáló emberek, a poros úton szénásszekér, rajta csizmába bújt csángók, a házak falai között éneklés, a pataknál asszonyok ruhát mosnak A hegyekbe húzódva végigjárhatjuk a Hidegség-patakába ömlő Jávárdi-patak völgyét. A Vadász-kocsmától induló út oldalán sziklaormok, fentebb vizesés, a dombok között fából épített „nyári lakok” sora találhatók.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik