A kormány december 18-án, az Országos Érdekegyeztető Tanács pedig ma vitatja meg a nemzeti fejlesztési tervet. A dokumentum elsősorban a 2004–2006 közötti időszakra határozza meg azokat a fejlesztési irányokat, amelyek megvalósításához Magyarország európai uniós forrásokat kaphat. Ezek azok a célok és programok, amelyek állami vagy uniós forrásból nagyobb fejlesztési támogatást kaphatnak. Annak, aki most kimarad a nemzeti fejlesztési tervből, nem lesz túlságosan sok esélye arra, hogy 2004– 2006-ban bármilyen központi támogatáshoz jusson beruházásaihoz. Másra ugyanis aligha lesz pénz a büdzsében.
Az elképzelések szerint 1300-1400 milliárd forint jutna a terv megvalósítására – bár ma még kérdés, lesz-e a megjelölt célokra ennyi pénz. Az összeg nagy részét Brüsszel állná ugyan – ha a tervet az EU elfogadja, a közösségi költségvetés a fejlesztések 60-62 százalékát finanszírozza majd –, ám a hazai büdzsében még így sincs elegendő forrás e keret kipótlásához. A terv azzal számol ugyan, hogy a hiányzó 38-40 százalék felét magánforrásból fedeznék – ennek nagy része bankhitel –, azonban az összeg másik fele is nagy megterhelés a büdzsének. Most három évre előre kellene elosztani Magyarország – egyébként is szűkös – fejlesztési forrásait. A vita tehát rendkívül élesnek ígérkezik – amennyiben a pénzről szól majd. A nemzeti fejlesztési terv társadalmi párbeszédre kiadott – ma az érdekegyeztetésben tárgyalandó – anyagából ugyanis éppen csak az nem derül ki: mire mennyi jutna.
[Népszabadság]
