Büntetőintézkedéseket vezetett be hétfőn az Európai Unió a szélsőséges izraeli telepesekkel szemben, akik a Ciszjordániában élő helyi lakosokat zaklatják, erőszakosan lépnek fel velük szemben – közölte az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas, a külügyminiszterek brüsszeli ülése után. A lépést a hivatalba lépő magyar kormány támogatása tette lehetővé.
Elmozdultunk abból a politikai patthelyzetből, amely hosszú ideje fennállt. Az erőszaknak és a szélsőségességnek következményei vannak
– utalt a főképviselő arra, hogy az erőszak büntetésének az Orbán-kormány vétója állt az útjában.
Kallas hétfőn egy közösségi médiás bejegyzésben hozzátette, hogy az intézkedések – amelyek vagyonbefagyasztást és utazási tilalmat tartalmaznak – Hamász-tagokat is érintenek. A Hamászt az EU terrorszervezetként tartja nyilván, és több ország ehhez a feltételéhez kötötte a szankciók támogatását.
Az ENSZ emberi jogi szóvivője, Thameen Al-Kheetan nemrég Izrael állam „jogellenes telepes terjeszkedéseként” és „a megszállt Ciszjordánia nagy részeinek annektálásaként” hivatkozott a telepesek helybéliek elleni brutális akcióira. A magyarul Ciszjordániának nevezett területen 3 millió palesztin él, ennek – az 1967 óta tartó, nemzetközi jogba ütköző izraeli megszállás és izraeli telepesek illegális terjeszkedése – ellenére is 2,4 millió ember még mindig palesztin. Az ellenük elkövetett támadások nagyjából két hónapja váltak újra intenzívebbé.
Magyar Péter támogatta a szankciókat
Az EU korábban már vezetett be szankciókat erőszakos telepesekkel szemben. 2024-ben öt személyt és három szervezetet szankcionált, akik és amelyek az Európai Tanács megállapítása szerint „a palesztinok elleni súlyos és rendszerszerű emberi jogi visszaélésekért felelősek Ciszjordániában”. Köztük volt a Jordán-völgyben élő Móse Sárvit is, akinek „az ezekkel a közösségekkel szembeni fizikai és verbális zaklatása 2023 októbere óta fokozódott”.
A nemzetközi jog szerint minden telep illegális, a Nemzetközi Bíróság pedig Izrael állam „folyamatos jelenlétét a megszállt palesztin területen” szintén jogellenesnek minősítette.
Izrael nemrég olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek célja a kontroll megerősítése a terület felett, többek között
- a tulajdonjog,
- az építési tervezés
- és engedélyezés területén.
Ezek a lépések ellentétesek az 1993-as oslói békefolyamat keretében aláírt megállapodásokkal.
Mi a büntetés?
Az erőszakos telepesekkel szembeni szankciók mellett az EU más lehetőségeket is vizsgál, hogy miként reagáljon Izrael fellépésére. Szóba került a telepekről származó termékek kereskedelmi tilalma vagy olyan magas európai uniós importvámok kivetése is, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítenék a kereskedelmet. Ezeknek az intézkedéseknek a többségét azonban nehéz lesz elfogadni, mivel vagy egyhangú megállapodásra, vagy minősített többségre lenne szükség hozzájuk az EU-tagállamok között.
Az erőszakos telepesek szankcionálása csak az első lépés azokhoz a korábbi felhívásokhoz képest, amelyekben több európai ország az Izraellel való gazdasági kapcsolatok megszakítását sürgette a Libanonban és Palesztinában feltételezett háborús bűncselekmények miatt. Spanyolország, Írország és Szlovénia például azt szorgalmazta, hogy függesszék fel az Izraellel kötött társulási megállapodást, illetve szankcionálják Itamár Ben-Gvírt és Becalél Szmotricsot, az izraeli kormány szélsőjobboldali minisztereit.
Hétfőn a Szijjártó Péter távozó külügyminiszterrel szoros kapcsolatot ápoló izraeli külügyminiszter, Gideon Szaár önkényesnek nevezte izraeli állampolgárok és szervezetek szankcionálását, amire szerinte „politikai nézeteik miatt és minden alap nélkül” került sor. Azt írta:
Izrael kiállt, kiáll és továbbra is ki fog állni a zsidók jogáért, hogy hazánk szívében éljenek. A világon nincs még egy nép, amelynek olyan dokumentált és régóta fennálló joga lenne a földjéhez, mint a zsidó népnek Izrael földjéhez.
