A KSH-tól kikért friss adatok szerint 2019 és 2025 között jelentősen emelkedtek az átlagkeresetek a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében: évről évre 32 és 75 ezer forint közötti mértékben (az utóbbi a vágtató infláció kapcsán volt jellemző), de a mediánkeresetek növekedése is 25–69 ezer forint közötti volt ugyanebben az időszakban.
Ez azt jelenti, hogy
Ugyanakkor jelentősen árnyalja a képet, hogy évről évre az emberek mintegy kétharmadának az átlagkeresete nem érte el az átlagot. Vagyis a legalább átlagos keresetnövekedés csupán a társadalom egyharmadának a kiváltsága volt. (Az átlagkeresettel szemben a mediánkereset egy középérték, amelynél az emberek egyik fele többet, a másik fele kevesebbet keres.)
A 24.hu a statisztikai hivataltól kikérte azt is, hogyan oszlott meg a dolgozók létszáma a fizetés nagysága szerint sávosan. A 2025-ös adatok alapján – a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében – azok közül, akik az átlag (havi bruttó 705 ezer forint) alatt kerestek
- 250 ezren érték el legfeljebb a minimálbért (teljes munkaidőben ez bruttó 290 800 forint volt tavaly),
- további több mint 600 ezer dolgozó keresete a minimálbér felett volt, de nem érte el a bruttó 400 ezer forintot,
- további 800 ezer olyan dolgozó akadt, akiknek a keresete kevesebb volt, mint bruttó 600 ezer forint (de több 400 ezernél),
- valamint több mint 300 ezer ember keresett 600 ezer forint és az átlagkereset között.
A másik véglet, akik minimum milliós havi kereseteket vihettek haza (több mint 480 ezren), ezen belül is 84 ezren kerestek havi bruttó 2 millió forint felett, 14 ezren örülhettek havi bruttó legalább 3 millió forintnak, és csaknem 12 ezren minimum bruttó 4 milliónak.
De mi van az átlagok mögött? A KSH kísérleti kereseti statisztikája bepillantást nyújt ebbe:
