A Mol Csoportnak szánt nyersolajszállítmányt már rakodják a Janaf Omišalj terminálján – közölte a horvát olajcég szerdán. Eszerint nem a mostani lesz az egyetlen szállítmány, hiszen április elejéig további hét tartályhajó érkezik.
Arról is írnak, hogy Janaf készen áll a szlovákiai és magyarországi finomítók teljes éves igényének kielégítésére. Ez utóbbi megjegyzés azért is fontos, mert a horvát és magyar kormány között jó ideje vita zajlik arról, hogy az Adria olajvezeték képes-e ellátni Magyarország teljes igényeit, a Mol szerint nem. A Mol folyamatosan amiatt hibáztatja a Janafot, hogy elmaradt beruházások miatt nem képes teljesíteni az elvárását, amely szerint a horvát szakaszon is el kell érni a napi 40 ezer, évi 14 millió tonnás kőolajszállítási kapacitást. Mi több, nemrég a magyar kormány azt kéri, hogy orosz olajat szállítsanak, aminek nem örülnének a horvátok.
Ez a vita újabb löketet kapott azóta, hogy leállt az Ukrajnán keresztül húzódó Barátság kőolajvezetéken a szállítás. Mint ismeretes, január 27-én Oroszország lebombázta a Barátság kőolajvezetéket az ukrajnai Brodinál, az ellátás pedig azóta sem indult újra, a magyar kormány szerint ezzel zsarolja Magyarországot a háborúban álló keleti szomszédja.
A Reuters eközben arról írt, hogy csütörtökön elindulhatnak a szállítmányok a Barátságon át.
Indulnak a hosszútávú kapacitástesztek
A MOL nem kommentálta a Janaf bejelentését, ugyanakkor friss közleményükben beszámolnak róla, hogy a MOL-csoport és a Janaf végre megállapodott arról, hogy elindulnak a hosszútávú kapacitástesztek az Adria-vezetéken egy nemzetközi, független megfigyelő csapat bevonásával. A terheléses tesztek során a szakemberek megfigyelik, hogy a különböző időjárási viszonyok között és a különböző évszakokban milyen csúcs-, és hosszútávú folyamatos szállítási teljesítményre képes az infrastruktúra.
A MOL üdvözli a tesztek elindulását, mert ezzel véget érhet a számháború és pont kerülhet annak a régi vitának a végére, hogy mekkora is a vezeték tényleges kapacitása. Vélemények helyett szakszerű, adatokon és tényeken alapuló teszt mondja majd ki, mennyit bír el az Adria-vezeték. Horvátországi megszólalásokban ugyanis a vezeték éves kapacitásának mértéke 11 és 15 millió tonna között mozgott, miközben a vezetékszakaszon 2 millió tonnánál több kőolajat még soha nem szállítottak.
– olvasható a közleményben.
A MOL múlt heti kérésére a JANAF még mindig nem reagált egyenesen, hanem időt kért, hogy a több éve érvényben lévő, Horvátország által is megszavazott EU-s szankciós jogszabályt értelmezze. Egyúttal a horvát vállalat a MOL-tól kért EU-s és amerikai engedélyeket a szállításokkal kapcsolatban. Ez a MOL meglátása szerint teljesen életszerűtlen, mert nem lehet minden szállítmányra külön EU-s és amerikai engedélyt kérni, ez az indokolatlan bürokratikus akadály a folyamatos szállítást tenné lehetetlenné. Amennyiben egy kőolajszállító vállalat és annak szállítmánya nem szerepel a nyilvánosan is elérhető EU-s és amerikai szankciós listákon, a horvát vállalatnak be kell engednie.
A vonatkozó EU-s és amerikai szankciók alapján ugyanis a régió ellátásbiztonsága érdekében át kell engednie a nem szankcionált orosz kőolajszállítmányokat, amennyiben a Barátság-vezeték nem működik. A nemzetközi jogszabályok ebben az esetben is vonatkoznak Horvátországra.
Végül a MOL ismét kijelenti, hogy a régió ellátásbiztonságához két teljesértű, kereskedelmileg is versenyképes útvonalra van szükség. Szükség van arra, hogy az Adria-vezeték felnőjön a feladathoz, de a forrásdiverzifikáció jegyében gondoskodni kell arról is, hogy a Barátság-vezeték is működjön. Éppen ezért támogatjuk Ukrajna törekvéseit, hogy az Odessza-Brody vezeték újraindításával össze lehessen kötni a Barátság-vezetéket a Fekete-tengerrel, és ezáltal is növelni lehetne a régió kőolaj-ellátás biztonságának szintjét – írták.
