Újból lendületben a kormányoldal nehéztüzérsége. Most éppen a Balsai István által elsütött módosító javaslat lövege találta telibe a közéletet. A civil életben ügyvédként, hamarosan pedig már alkotmánybíróként tevékenykedő képviselő törvényjavaslatának indoklása szerint a cél: hatékony és gyors igazságszolgáltatási rendszer formálása a jelenlegi lassú és sokszor nem túl hatékony struktúrából. Az elképzelés az ellenzék szerint alkotmányellenes, a Helsinki Bizottság szerint uniós joggal ellentétes, a büntetőjogász szerint pedig bármilyen alkotmánybíróság elkaszálná.
Ne csak jog legyen, de legalább az…
A törvényjavaslat dióhéjban: meggyorsítaná a bírósági eljárások folyamatát, rövidebb határidőket ír elő a tárgyalások tekintetében, az ügyész pedig (a legfőbb ügyész döntése alapján) jelentős szabadságot kapna arra, hogy a tárgyalás lefolytatásának helyszínéül szolgáló bíróságot kiválassza. Lázár János úgy fogalmazott a javaslatról szóló sajtótájékoztatón, „ne csak jog- hanem igazságszolgáltatás is legyen Magyarországon”. A módosítás legnagyobb újdonsága azonban egyértelműen a kiemelt jelentőségű ügyek fogalmának a bevezetése.
A törvény alapvető céljával kapcsolatos intézkedések nem is kavarnák fel az állóvizet túlságosan, sőt jó részük logikus átalakítási elem a szakértő szerint is, ám az ellenzék és a Magyar Helsinki Bizottság köreiben is azonnal kiütötte a biztosítékot néhány a törvényjavaslatban vázolt rendelkezés. Ilyen vitatott elem például az a fegyveregyenlőség elvét sértő rendelkezés, amely szerint bizonyos esetekben „a gyanúsított és a védő a nyomozás adatait, tényeit és bizonyítékait csak a nyomozásra irányadó szabályok alapján ismerhetik meg”. A javaslat egy másik része pedig a védelemhez való jogot sérti azzal, hogy a kiemelt jelentőségű ügyekben elrendelt őrizet időtartamát 120 órára emelte, melynek első 48 órájában a védő sem találkozhatna a terhelttel.
fegyveregyenlőség elve
Fegyveregyenlőség elve alatt a büntetőjogban a vádnak és védelemnek jogegyenlőségét értik.
Az ügyésznek a bíróság kiválasztására adott szabadsága már kevésbé direkt, inkább lehetőséget ad arra, hogy bizonyos ügyekben, bizonyos ügyészek az általuk preferált bíróságot választhatnák ki, ezzel befolyásolva a tárgyalás kimenetelét is.
A Helsinki Bizottság véleménye szerint a törvény fent említett részei ütköznek az uniós jogalkotás irányával és az Emberi Jogok Európai Egyezményével is. Nem mellékes szempont, hogy a védelem hiánya az őrizet első 48 órájában a hatályos és az új alaptörvény alapján is alkotmányellenes lehet a jogegyenlőséghez, a védelemhez való jog, vagy akár az emberi méltóság szempontjából is. Kérdés, hogy a törvényjavaslatot jegyző Balsai István hogyan fog majd dönteni a saját kezével aláírt törvény elbírálásáról, mint jövőbeni alkotmánybíró.
Ettől nem lesz gyorsabb
Retteghy István büntetőjogász lapunknak elmondta, a törvénymódosítás indoklásában célként kitűzött jó és olcsó államhoz, valamint a gyors és hatékony igazságszolgáltatási rendszer megteremtéséhez a 48 órás védelem nélküli állapotnak semmi köze nincsen. „A védelemhez való jog alapvető jog és szinte biztos vagyok benne, hogy ezt bármilyen összetételű alkotmánybíróság alkotmányellenesnek fogja találni” – utalt a testület hamarosan működésbe lépő új struktúrájára a büntetőjogász.
Hozzátette, bizonyos szabadságok korlátozását meghatározott esetekben valóban lehetővé teszi az uniós jogrendszer, ám ez kizárólag a Római Egyezménnyel összhangban lehetséges. Véleménye szerint a hatályos és az új alkotmánnyal is szembemegy törvényjavaslat ezen eleme.
Az ügyészek tárgyalási helyszínt illető választási szabadságával kapcsolatban Retteghy Istán elmondta, a bíróságok tényleg túlterheltek, főleg a fővárosiak. Eddig is előfordult már, hogy pesti illetőségű ügyet vidéken tárgyaltak másodfokon, létezik átjárhatóság, ráadásul némely vidéki bíróság sokkal kevésbé leterhelt, így könnyen át tudnának vállalni ügyeket.
A Nemzeti Konzultáció új szintje
A kiemelt jelentőségű ügyekkel kapcsolatban a büntetőjogász viszont egyáltalán nem látja úgy, hogy a törvényjavaslat csak az elmúlt nyolc év korrupciós ügyeire reagálna. A törvény nem így van megfogalmazva – véli Retteghy – hanem értékhatárhoz kötött, a magyar költségvetést érintő adócsalások, korrupciós bűncselekmények eseteire vonatkozik. Hozzátette, ez egy racionális intézkedés, ráadásul számos példa van rá, miért van szükség a nagyobb gazdasági ügyeknél gyorsabb döntésre: lásd Postabank, Kulcsár-ügy.
Információink szerint a törvényjavaslatot valójában egyedül az ügyészség dolgozta ki. Kedd reggel az alkotmányügyi bizottság ülésén még a Fidesz képviselőit is meglepte: Balsai és Répássy nem is tudott róla, aztán felvilágosították őket, hogy mi mellett kell érvelni. Ebben az esetben ugyanakkor legalább senki nem emlegetheti konzultáció hiányát.
