Sokáig kérdéses volt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Baka András főbíró felszólal-e az Országgyűlés alkotmányozás általános vitájában. A kérdés eldőlt: a főbíró szót kért, és kapott is húszpercnyi időt.
„Az új alaptörvény tervezete kihagyja a bírósági szintek felsorolását az alkotmányból – mondta Baka András ma a parlamentben. – A vonatkozó sarkalatos törvény nélkül nem tudom, mi ennek az indoka. Hírek, híresztelések terjednek arról, hogy a táblák megszűnnek… Őszintén szeretném hinni, hogy ez nem így van. Az ítélőtáblai szint már bevett eleme a magyar igazságszolgáltatás rendszerének… Ennek a szintnek a fenntartása nem kerül túl sokba. Ez a szint Magyarországon az egyik legnaprakészebb, legszínvonalasabb ítélkezést végzi, a legsúlyosabb ügyekben eljárva fellebbviteli bíróságként.”
Baka András az alkotmányjavaslatok általános vitájában azt is kijelentette: az a megfogalmazás, amely szerint „a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el”, nem fejezi ki „a dolog lényegét”. Hiszen bár jogvitákat más szervek is eldönthetnek – közjegyzők, választott bíróságok, „vagy akár a falu bölcse” -, az igazságszolgáltatás kizárólag a bíróság feladata.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormánypárti alaptörvény-javaslat szerint a Legfelsőbb Bíróság elnevezést a Kúria váltja fel, Baka András azt mondta: a tervezett változtatást nem nyelvi okok indokolják: hiszen „az állítólagos magyartalanság nyelvünkben továbbra is megmarad, ha máskor nem, akkor, amikor más ország legfelsőbb bíróságait fogjuk emlegetni”.
Hangsúlyozta: a Kúria elnevezés visszahozatalával az LB régi-új nevet kap, funkcióinak megtartásával pedig továbbra is az európai legfelsőbb bíróságok funkcióit fogja ellátni a magyar hagyományokba építve. Hozzátette: „A tervezetben nem találunk semmiféle iránymutatást arra, hogy az elnevezésen túl a Kúria a korábbi Legfelsőbb Bíróságtól eltérő szerv lenne.”
Baka András szólt arról is, hogy az indítvány szerinte leginkább vitatott szakasza az, amely szerint „a bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában”. Véleménye szerint a bíróságok igazgatását nem kellene az alaptörvény részévé tenni, ez ennél sokkal összetettebb kérdés – a rendelkezés elhagyását javasolja.
Kiemelte, nem tartja megalapozottnak azon híreszteléseket, amelyek szerint az Országgyűlés a bírósági igazgatást miniszteriális igazgatássá kívánná átszervezni. „Ha Magyarországon a legfőbb ügyész kivételes önállósága, jogköre és alkotmányos helyzete folytán – nagyon helyesen – az ügyészség szervezete kivételes alkotmányos függetlenséget élvez, milyen érvekkel lenne indokolható a bírósági szervezetnek ennél kisebb szervezeti, igazgatási függetlensége?” – kérdezte Baka, rámutatva, hogy azokban az országokban, amelyekben a bíróságok igazgatása minisztériumi kézben van, ott az ügyészségek igazgatása is a tárca kompetenciája.
Felidézte, hogy korábban ő maga is kritikusa volt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) felállításával létrejött szisztémának. Úgy gondolta: „Az igazságszolgáltatási tanács vezetése korábban kritikán aluli volt, hogy a tanács túlságosan belterjessé vált… az igazságszolgáltatási tanács működésében túl nagy és meghatározó szerepet játszottak a bíróságok elnökei.”
Az igazságszolgáltatási tanács hivatalvezetőjének menesztésével, a megújult OIT-tel azonban lehetett komoly munkát végezni – hangsúlyozta a főbíró. A tavaly decemberben elfogadott törvények alapján pedig úgy fogalmazott: a törvényhozás és az igazságszolgáltatás elképzelései hosszú idő óta először kerültek összhangban egymással.
Megítélése szerint nem hagyható figyelmen kívül az a nemzetközi tendencia sem, miszerint az Európai Unió 27 tagállamából tizennyolcban működik bírósági önigazgatási szerv. Megjegyezte továbbá, hogy tavaly decemberben a parlament „nagyon határozottan a megreformált bírói önigazgatás mellett tette le a voksát”.
Közölte azt is, hogy a bírósági szervezet döntéseinek alkotmánybírósági vizsgálata elméleti szempontból nem kifogásolható, de hangsúlyozta, az alkotmányjogi panasz bevezetése teljesen más Alkotmánybíróságot kíván.
Baka András végül kitért arra: nincs meggyőződve arról, hogy jogértelmezési kérdésekkel az alkotmánynak kellene foglalkoznia; ezért kérte, hogy az erre vonatkozó rendelkezést vegyék ki a javaslatból.
