A közlemény szerint a volt köztársasági elnök hangsúlyozta, a tapasztalat azt mutatja, hogy hiába kifogástalan tartalmilag az alkotmány, ha keletkezésekor olyan formai vagy legitimációs támadási felületet hagy, amelyek ürügyén később az állandó politikai támadások aláássák tekintélyét, hatékonyságát.
A volt államfő a találkozón elengedhetetlennek nevezte, hogy az új alkotmány minden jogszabály esetében lehetővé tegye az alkotmányossági vizsgálatot az Alkotmánybíróság (Ab) számára. Sólyom László annak a véleményének is hangot adott, hogy a törvények végszavazás előtti vizsgálatára nem az Alkotmánybíróságot, hanem a parlamenten vagy a kormányon belül működő kvalifikált szakmai csoportot kellene igénybe venni.
A volt államfő szerint az Európai Unió alapjogi chartájának átvétele az alkotmányba, de „akár csak a szövegszerű egyezés is”, több nehézséget vetne fel, és a közös európai alkotmányos hagyomány szellemében megfogalmazott saját rendelkezések szélesebb körű alapjogvédelmet tennének lehetővé.
A volt államfő titkárságának tájékoztatása szerint Sólyom László kifejtette: a költségvetési korlátok meghatározása az alkotmányban szükséges, de ennek csak akkor van értelme, ha azok betartását az Ab ellenőrizheti.
A Magyar Tudományos Akadémián rendezett szakértői konferencián Paczolay Péter, az Ab elnöke a testület teljes felülvizsgálati jogkörének visszaállítását az alkotmányos rend lényegi biztosítékának nevezte, hozzátéve: „hírek, interjúkban elejtett gondolatok, megjegyzések” alapján bízni lehet abban, hogy az új alkotmány – a testület hatáskörének tavaly novemberi szűkítése után – helyreállítja a minden jogszabályra kiterjedő alkotmánybírósági normakontroll lehetőségét.
Szájer József, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője arról beszélt, hogy az új magyar alkotmány emberi jogi katalógusának alapját az Európai Unió alapjogi chartája, „a XXI. század első nagy emberi jogi dokumentuma” fogja képezni.
