Belföld

Lélektani határ alatt a csecsemőhalálozás

Most először 5 ezrelék alatti a csecsemőhalálozás Magyarországon. Annak ellenére javult a helyzet, hogy komoly gondot jelent a pénztelenség és az orvoselvándorlás.

A KSH adatai szerint a csecsemőhalandósági mutató (az 1000 élveszületésre jutó 1 éves kor alatti halálozások éves száma) 2011–ben 4,9 ezrelék volt. Noha az átlagember egyetlen baba elvesztését is soknak tartja, a számok nyelvén ez jelentős javulás a 2010-es 5,3 ezrelékhez képest. Az ezredfordulón ezer gyermek közül 9 nem érte meg egyéves korát. A mutató most először csökkent a lélektani 5 ezrelékes érték alá. Tavaly 88 050 gyermek született Magyarországon.

A csecsemőhalandóság értéke nemzetközi viszonylatban is fontos jelzőszáma egy ország társadalmi-gazdasági fejlettségének, egészségvédelmi ellátórendszerének, a lakosság egészségi kultúrájának. Bár a 4,9-es mutató még elmarad a 2010 évben mért 4,3 ezrelékes EU-átlagtól, a szakma és a Semmelweis Egyetem – mint az ország legnagyobb újszülöttellátó intézménye – büszke arra, hogy a gazdasági válság, és a nagymérvű orvos elvándorlás ellenére erőfeszítései sikeresek voltak, és javult a magyar csecsemők életkilátása.

Fotó: attekovacs.com/Semmelweis Egyetem

„Ha figyelembe vesszük a körülményeket – nevezetesen azt, hogy minden szinten romlott vagy stagnál az ellátás,  amortizálódott gépekkel, egyre nagyobb elvándorlási kedvvel és egyre nagyobb munkaidőteherrel dolgoznak az orvosok, – akkor ez egy csodálatos eredmény” – nyilatkozta az FN24-nek dr. Tulassay Tivadar, a klinika igazgatója.

100 újszülöttből nyolc túl korán jön világra

A csecsemőhalálozás szempontjából a koraszülöttek a legesendőbbek, szerveik olykor nagyfokú éretlensége miatt. A legéretlenebb koraszülöttek külső beavatkozás nélkül egyáltalán nem, vagy csak súlyos maradandó károsodásokkal maradnának életben. A Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinikáján évente 550 beteg újszülöttet és koraszülöttet kezelnek.

„A koraszülöttek és kissúlyú újszülöttek aránya az Európai Unióban 3-4 százalék között van. Magyarországon ez 8 százalék. Tehát minden 100 újszülöttből nyolc kissúlyú. Rizikóval, betegséggel, intenzív ellátást igényelve jönnek világra, és leginkább tüdő- és szívérrendszeri betegségekbe halnak bele” – magyarázta az igazgató. Az orvoshiány és a növekvő elvándorlási kedv a koraszülött intenzív osztályt is súlyosan érinti, de Tulassay professzor bízik abban, hogy a bértárgyalások március végén megnyugtató eredménnyel zárulnak majd.

Fotó: attekovacs.com/Semmelweis Egyetem

„Ha valaki veszi a kalapját és elmegy, nagyon nehéz a helyére szakképzett embert állítani. A neonatológiai ötéves szakvizsga után még további hároméves képzés szükséges. Tehát nem tudunk csak úgy leakasztani képzett szakorvosokat. A nálunk zajló, nagyon jó képzés eredménye az, hogy kapósak az itt tanuló és diplomát szerző orvosaink Nyugat-Európában, és velük próbálják feltölteni az ott is meglévő helyeket. Ez valóban problémát jelent. Nyilvánvalóan minden intézet megpróbálja a forrásait úgy csoportosítani, hogy az itthon maradó kedvet financiálisan támogassa. Nekünk a forrásaink sajnos nem végesek, de abban reménykedünk, hogy a mostani államigazgatási ígéret, illetve a bértárgyalások eredménnyel zárulnak majd” – tette hozzá.

Nem pénzt kérnek, hanem segítséget

A koraszülött intenzív osztály nővérei a kissúlyú babáknak szerettek volna segíteni, amikor vállalkozó szellemű édesanyákat, nagymamákat hívtak segítségül a Facebook közösségi oldalon, és arra kérték őket, hogy készítsenek a kereskedelmi forgalomban egyáltalán nem hozzáférhető extrém kicsiny méretű ruhákat és sapkákat.

Mint a felhívásban írják, nem pénzt kérnek, hanem segítséget. „Koraszülött osztályunknak keresünk olyan vállalkozó szellemű segítőkész Anyukákat, Nagymamákat és Hölgyeket, akik jó szándékból vagy jutányos áron (100-200 Ft) varrnának az osztályon tartózkodó koraszülött kisbabáinknak rugdalózókat és bodykat (kb 10-10 darabot különböző méretekben). Illetve kötnének pár kissapkát (22 cm-es fejkörfogattól 32 cm-ig). Sajnos a mai világban egyre több kisbaba látja meg korábban a napvilágot. A mi osztályunkon 400 grammtól (nem, nem hiányzik egy nulla) 6 kilóig fekszenek a kisbabák, akik valamilyen oknál fogva intenzív ellátást igényelnek.”

Fotó: attekovacs.com/Semmelweis Egyetem

A ruhákhoz szükséges anyagokról a nővérek gondoskodnak és személyesen vagy postai úton juttatják el a méretekkel együtt. A kezdeményezés sikerét mutatja, hogy már most annyi kisméretű ruhácska gyűlt össze, hogy a klinika azt tervezi: az ország többi koraszülött centrumába is juttat a két kilogramm alatti babáknak szánt ruhákból.

Afrikában a legrosszabb a helyzet
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2011-es adatai szerint az újszülöttek világrajövetele utáni négy hétben bekövetkező váratlan halálozás szinte csak az elmaradott és a fejlődő országokat, mindenekelőtt Indiát, Nigériát, Pakisztánt, Kínát és a Kongói Demokratikus Köztársaságot, vagyis azokat az államokat érinti, ahol a 2009-ben meghalt 3,3 millió csecsemő fele született.
A WHO összehasonlításként felidézte, 1990-ben még 4,6 millió újszülött halt meg. A leggyakoribb okok között a koraszülés, a légúti- és a keringési rendszer leállása, súlyos fertőzés – egyebek közt vérmérgezés – vagy épp tüdőgyulladás szerepel.
A PLoS Medicine című tudományos folyóiratban ismertetett jelentés szerint mindazonáltal az újszülöttek halandósága 2000 óta a korábbinál gyorsabban csökken. Ez elsősorban az ENSZ millenniumi célkitűzéseihez kapcsolódó programoknak köszönhető, amelyek a gyermekek és az anyák egészségének javítását mozdítják elő. “Az előrelépés azonban túl kicsi, különösen Afrika marad le továbbra is” – fogalmaz a tanulmány.
A WHO adatai szerint csak Indiában évente mintegy 900 ezer újszülött-halált jegyeznek, ez a világszerte tapasztalt ilyen halálozások 28 százalékát adja. Indiát Nigéria, majd Pakisztán követi, a csecsemőhalálozások számát tekintve Kína áll a negyedik helyen. A távol-keleti országban 1990-ben ezer élveszületésre 23, 2009-ben már csak 11 halálozás jutott.
Afrikában évente egy százalékos csökkenés mutatkozik, a kontinensnek ilyen tempóban több mint 150 évbe telne beérni az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia újszülött-halálozási adatait.
Vannak olyan országok is, amelyek kiugró eredményt értek el, és az utóbbi két évtizedben legalább kétharmadával visszaszorult a csecsemőhalálozás. Ilyen például Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország és Luxemburg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik