Hétfőn rendben lezajlottak a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségik. A diákok – immár öt éve megszokott módon – két tesztfüzetet kaptak középszinten. Az első a szövegértés-, a második a szövegalkotás-feladatokat tartalmazza.
Idén a szövegértésteszt egy egyetemi tanárral, Szentmártoni Szabó Gézával készült Magyar Hírlap-interjún alapult, amelyben egy nemrég felfedezett Janus Pannonius-szövegről kérdezték tavaly októberben. A cikket Somogyi F. Anikó jegyezte. A szöveggel kapcsolatban a diákoknak tíz kérdésre kellett felelniük. A kérdések között volt olyan, amelyre a választ egyszerűen ki kellett csak keresni a cikkből, de olyan is, amelyre csak utalt az újságíró, tehát ki kellett következtetni a helyes választ. Minderre a maturálóknak 60 perc állt rendelkezésre.
A szövegalkotási részre ezután három órájuk volt a diákoknak, és három kérdés közül választhattak. A Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával című kötet Lettem, aki vagyok című fejezetének részlete alapján érvelhettek „a tér jelentőségéről a műalkotásokban és a hétköznapi életben”. E feladatot az fn.hu által megkérdezett szaktanárok szerint valószínűleg a jobbak választották, hiszen itt szélesebb tájékozottságra, olvasottságra volt szükség.
A másik két lehetőség műelemzés volt. Vagy Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novelláját kellett értelmezni, különösen fókuszálva a főhősnőre, vagy választhattak egy igazi klasszikus irodalomórai feladatot is. Ez pedig Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezső-paródiája volt az Így írtok ti kötetből. A tesztlapon szerepelt A szegény kisgyermek panaszaiból A kis mécs című vers és a Karinthy-féle A kis edény is.
