Mostanra legkevesebb 250 halálos áldozatot követelt Bangladesben a júliusban kitört országos diáklázadás. Az erőszakos halálesetek növekvő száma vasárnap érte el a napi rekordját, amikor 91 ember halt meg az összecsapásokban, közülük tizenhárman rendőrök, őket agyonverték. Az AFP más forrásból meg nem erősített híradása szerint hétfőn is 56 ember vesztette életét. A tiltakozások hatására a 76 éves miniszterelnöknő, Sejk Haszina Vazed hétfőn helikopterrel elmenekült az országból. A hadsereg bejelentette, hogy ideiglenes kormány alakul.
A diáktüntetések váratlanul véget vetettek a korábban demokratikus ikonként tisztelt, mára azonban keménykezű, autoriter vezetővé vált politikusnő 2009 óta tartó uralmának. Sejk Haszina először 1996-ban lett kormányfő, majd 2001-ben leváltották. 2009-es újabb választási győzelme után azonban sikeresen stabilizálta hatalmát. A kormányfő januárban kezdte meg az ötödik ciklusát.
A Sejk Haszina által eddig vezetett Banglades megítélése ellentmondásos. A muszlim többségű ország 1971-ben Sejk Haszina apja, Sejk Mudzsibur Rahmán vezetésével nyerte el a függetlenségét Pakisztántól, és sokáig a világ legszegényebb országa volt. 2009 óta azonban hasítani kezdett a gazdaság, olyannyira, hogy növekedésben még Indiát is sikerült lepipálniuk. Az elmúlt tíz évben az egy főre jutó jövedelem megtriplázódott Bangladesben, és
A növekedés jelentős részét a ruházati ipar hozta, amely beszállítóként az elmúlt évtizedekben gyorsan terjeszkedett az európai, észak-amerikai és ázsiai piacokon. Emiatt is lehet szimbolikusan értelmezni, hogy – amint a rendőrség közléséből kiderül – legalább négy ruhagyárat felgyújtottak a főváros, Dakka agglomerációs övezetében a hétvégén.
A tüntetések békésen kezdődtek július elején. Diákok vonultak utcára, hogy a köztisztviselői állásokra vonatkozó szigorú kvótarendszer bevezetése ellen tiltakozzanak. A kvótarendszert korábban Sejk Haszina a tüntetések hatására egyszer már eltörölte 2017-ben, ám a legfelsőbb bíróság ítélete alapján az idén újra hatályba léptették.
Az évek óta erősen vitatott kvótás felvételi rendszer még 1972-ben indult el, amikor a polgárháborútól és népirtástól szenvedő Banglades elszakadt Pakisztántól. Az intézkedés értelmében a köztisztviselői állások jelentős részét azok tölthették be, akik az 1971-es bangladesi függetlenségi háborúban harcoló szabadságharcosok leszármazottai. Mint korábbi cikkünkben részleteztük: a ma már csökkenő ütemű gazdasági növekedést produkáló országban tombol a diplomás munkanélküliség, pályakezdőként szinte lehetetlen állást találni.
Bangladesben évente háromezer köztisztviselői állásért több mint 400 ezer diplomás versenyez. A miniszterelnöknő bukásához mégsem ez, hanem nagyrészt az elszabadult hatalmi erőszak vezetett. Júliusban a tüntetéseken legalább 150-en haltak meg, mire a legfelsőbb bíróság korábbi döntését felülírva a legtöbb kvótát végleg eltörölték. A tüntetések ezután szüneteltek, de a diákok a múlt héten újra kiözönlöttek az utcákra, hogy igazságszolgáltatást követeljenek a zavargásokban megöltek családtagjainak.
A zavargások újabb fellángolása – a haláleseteken túl – oda vezetett, hogy rövid időn belül másodszor kapcsolták le az internetet a dél-ázsiai országban, a miniszterelnök a lázongó diákokat pedig az országból való távozása előtt „terroristának” minősítette. A tiltakozó bangladesi diákvezetők kedden a parlament feloszlatását követelték. Ez augusztus 6-án, kedden meg is történt.
Sejk Haszina 1947-ben született Bengáliában, éppen abban az évben, amikor India elnyerte függetlenségét, majd egy hosszú és véres polgárháború során India és a mai Bangladest is magába foglaló akkori Pakisztán különvált. Sejk Haszina apja a karrierje kezdetén maga is bebörtönzött diákvezető volt, majd 1971-ben nacionalista politikusként a függetlenedő Banglades első elnöke lett. A most megbukott miniszterelnöknő addigra maga is elismert diákvezető lett.
Haszina egyébként később maga is több merényletkísérlet célpontja volt, 2004-ben emiatt halláskárosodást szenvedett. Nagy politikai túlélő: többször is sikertelenül próbálták kiszorítani a hatalomból és elűzni az országból, és számos olyan bírósági ügyből is sikerült jól kijönnie, melyekben korrupciós bűncselekményekkel vádolták.
Haszina 1981-ben tért vissza Bangladesbe, és apja nyomdokaiba lépve a Népi Liga párt vezetője lett. Husszein Mohamed Ersad tábornok katonai uralma alatt más politikai pártokkal karöltve ő is demokráciapárti tüntetéseket kezdett szervezni, ami miatt csakhamar demokratikus ikonná nőtte ki magát. Miniszterelnöknek először 1996-ban választották, ám kormányát már az első ciklusban is bírálták a korrupció miatt, illetve azzal vádolták, hogy vezetésével az ország „lefeküdt” Indának.
Bangladesre jellemző a politikai elit nőközpontúsága. 2001-ben Sejk Haszina helyét a Bangladesi Nacionalista Párt tagja, Begum Haleda Zia vette át.
Miután Sejk Haszina 2009-ben újra kormányra került, bámulatos gazdaságpolitikai sikereket ért el részben a saját érdemei, részben a világgazdasági tendenciák miatt – ennek azonban ára volt. Bírálói gyakran emlegették, hogy leginkább a pártjához közelállókat juttatta előnyhöz. Régóta visszatérő vád a miniszterelnökkel szemben, hogy elnyomó, tekintélyelvű intézkedésekkel korlátozza politikai ellenfeleit és a médiát. Mindez figyelemre méltó fordulatot jelez annak tükrében, hogy korábban a plurális demokrácia élharcosaként emelkedhetett hatalomba.
Emberi jogi szervezetek becslése szerint
A bangladesi biztonsági erőket is régóta vádolják súlyos visszaélésekkel és kínzással, 2021-ben az Egyesült Államok emberi jogok megsértésére hivatkozva szankcionálta a rendőrség hírhedt elitegységét, amelyet statáriális kivégzések végrehajtásával vádolnak.
