Az 1994. december 28-án született úszó fiatal fiúként rettegett a víztől, még a fürdőkádba sem volt hajlandó belemenni – igaz, félelmeinek táplálásában „segítették” a testvérei is, akik azzal ijesztgették, hogy a lefolyón keresztül cápák úszhatnak fel. Aztán amikor négyévesen egy barátjával úszásoktatásra vitték, legyőzte a félelmét.
Kilencévesen csatlakozott egy uttoxeteri klubhoz, tizenkét éves korában már versenyeket nyert, és ugyan korán felismerték, hogy alkata, nagy keze és lába ideális mellúszóvá tehetné, 17 éves koráig nem vette komolyan a sportot. Ez akkor változott meg, amikor megtudta, hogy a mindössze fél évvel idősebb Craig Benson bejutott a 100 méteres mellúszás elődöntőjébe a 2012-es londoni olimpián.
Ezt követően Adam Peaty mindent alárendelt az úszásnak, első felnőtt versenye a 2013-as rövidpályás Európa-bajnokság volt, ezt követte a 2014-es Nemzetközösségi Játékok és a berlini Európa-bajnokság, amelyeken kettő, illetve négy aranyérmet szerzett. Innentől kezdve megállíthatatlanak bizonyult:
A nemzetközi úszóvilág minden idők egyik legdominánsabb mellúszójaként tartja számon, aki jelenleg is tartja az 50 és 100 méteres mellúszás világcsúcsát, amelyet eddig 14 alkalommal döntött meg.
Egyike annak a hat brit úszónak – David Wilkie, Rebecca Adlington, James Guy, Duncan Scott és Tom Dean mellett –, akik mind a négy nagy nemzetközi eseményen aranyérmet nyertek. Peaty-t hatszor választották meg az év legjobb európai úszójának (2014 és 2019 között), de 2015-ben és 2018-ban ő lett a világ legjobbja is.
Mélypont és alkoholfüggőség
„Olyan volt az egész, mint egy forgószél” – mondta a The Telegraphnak adott interjúban visszaemlékezve az elmúlt három évre.
Összeomlottam, megégtem, nem akartam semmit sem csinálni. A sport teljesen összetört
– mesélte, és ebből az érzésből egyenes út vezetett addig, hogy 2023 februárjában egy könnyes reggelen elhatározza, számára ennyi volt az úszás.
Pedig olyan szépnek látszott minden a 2021-es olimpiát követően, amikor a minden idők legsikeresebb brit olimpiai úszócsapatának talizmánjaként hihetetlen népszerűségnek örvendett. Részt vett a BBC táncos versenyében (Strictly Come Dancing), könyvet írt a nagy teljesítményről The Gladiator Mindset címmel, és úgy döntött, hogy fél évet kihagy, és a következő januárig nem folytatja a komoly edzéseket.
🏊 Exclusive: Success almost sank seemingly unbeatable Team GB star – now, as he prepares for Olympics, he talks about flipping his life around
Read more ⬇️https://t.co/BVzQgLds4n pic.twitter.com/Uhnwlf7AqR
— Telegraph Sport (@TelegraphSport) July 8, 2024
Miután visszatért az úszáshoz és elkezdte a felkészülést a 2022-es Nemzetközösségi Játékokra, egy tenerifei edzőteremben baleset szenvedett: eltört az egyik lábközépcsontja, így hat hetet ki kellett hagynia. Miután kénytelen volt védőcsizmát viselni, és ez gátolta életvitelében, ekkor beszélt először nyilvánosan a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavaráról.
Azt mondják, hogy az ADHD-s embereknek hajtóerejük van. Nem tudom, honnan jött, de nem tudok nyugodtan ülni… Nagyon érdekes, hogy a sport hogyan segített becsatornázni ezt az energiát. Mindig is tudtam, hogy valami más volt bennem a verseny utolsó 15 méterén
– mondta.
Miután elsiette a visszatérését, a Nemzetközösségi Játékokon – nyolc év után először – legyőzték 100 méteres mellúszásban. Ez teljesen padlóra küldte, ezen a nyáron szakított párjával, Eiri Munróval, és így elveszítette fiát, George-Andersont is. Azon kapta magát, hogy könnyekkel teli szemüveggel úszik, semmi sem érdekli, és kénytelen volt bevallani edzőjének és mentorának, Mel Marshallnak, hogy teljesen kikészült.
Megérintette a vallás
Azonban két szeizmikus változás is történt az életében. 2023 februárjában elkezdett rendszeresen templomba járni, és annyira megérintette, hogy most már a heti rutinjának részévé vált, hogy kiszakadva egy kicsit a sport világából egy új közösség tagja lett.
Az egészet egy ausztrál barátjának, a szintén olimpiai bajnok úszó Kyle Chalmersnek köszönhette, aki bemutatta Ashley Null olimpiai lelkésznek és akadémikusnak. Null korábban négy olimpián is részt vett (legutóbb 2016-ban, Rióban), ahol lelki és mentális támogatást nyújtott az olimpikonoknak, mondván a spirituális szükségletek ugyanolyan fontosak, mint a fizikaiak.
„Teljes bizalomra jutottam abban, hogy ki vagyok, és ezzel igaz és hiteles önmagam lehetek. Az egyház segített eljutnom ebbe az állapotba, és amikor a tükörben nézek, nagyon békésnek látom magam” – mondta.
És valóban, ez nagy előrelépés lehet ahhoz képest, hogy tavaly szeptemberben még felszakadt a szemöldöke, miután verekedésbe keveredett egy csapattársával egy angliai edzőtáborban.
Emellett 2023 nyarán randevúzni kezdett Holly Ramsay-vel is, a híres séf, Gordon Ramsay 24 éves lányával. Peaty szerint a híres apa megismerése is rengeteget segített az életében. „Egyszerűen csak inspirál, hogy sikeres legyek, a lánya, Holly pedig a csapatom részeként velem van ezen az úton.”
Nem megvédeni, megszerezni
Ezek az apró lépések hozták őt vissza a versenyzésbe, ráadásul a lehető legjobbkor, hiszen további kihagyással és hezitálással az olimpiai felkészülés ellehetetlenült volna.
„Sok dolog segített eljutnom a lényeghez, legyen az egy bibliai idézet, amit valaki küldött nekem, vagy egy idézet Mike Tysontól. A néhány hónap pihenés lehetőséget adott arra, hogy lássam ezt a képet. Amikor valaki teljesen kimerült, csőlátása lesz. Nincs más kiút, pihenni kell!”
Úgy állt neki a felkészülésnek, hogy megpróbálja, a legrosszabb, ami történhet, hogy elpazarol egy évet az életéből. De új szemlélettel, új emberként áll hozzá, és azt mondta, nem megvédeni, hanem megszerezni szeretné a címet.
Ha sikerülne megnyerni a 100 méteres mellúszást, akkor Michael Phelps után a második olyan férfi lenne, aki egy számot háromszor is megnyert. A nőknél akadt erre példa, emlékezzünk csak Dawn Fraserre, Katie Ledecky-re vagy éppen Egerszegi Krisztinára.
Megdöbbentő hallani, ahogy Peaty nyíltan szembesül a sportbeli vereség lehetőségével, hiszen ez tőle eddig teljesen idegen volt. Alfahímként fenevadnak titulálta és Nagy Sándorhoz hasonlította magát, most pedig szinte szégyellősnek tűnik, és korábban a karjaira tetovált oroszlánok vagy görög istenek helyett a hasára került keresztre és az „Into the Light” feliratra büszke, amely jelzi, már a fény felé fordult.
Szereti az esélytelenséget
Tokióban nagy fölénnyel nyert 100 mellen, Párizsban azonban nagyon kemény kihívót kap Csin Hai-jang személyében, aki a 4×100-as mix vegyesváltó mellett megnyerte az 50, a 100 és a 200 méteres mellúszást is a vizes világbajnokságon, majd az októberi világkupa-versenyeken legyőzte a visszatérő Peaty-t is.
Hihetetlen bravúrt ért el, de ez csak egy év termése. Most nagyobb nyomás nehezedik rá az olimpiával, ahol ott leszek én is, nyugodtan és lazán. Edzőm szerint ilyenkor vagyok a legveszélyesebb. Szeretek esélytelenebb lenni.
Az kicsit bosszantja, hogy áprilisban felröppent hír, miszerint egy 23 kínai úszóból álló csoportnál hét hónappal a tokiói játékok előtt nyomokban tiltott szert mutattak ki. Szerinte a bizalom és az átláthatóság hiánya nem jó, de aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy lakóhelytől függően eltérő doppingellenes gyakorlatok létezhetnek. Őt például nemrégiben három egymást követő vasárnap reggel 6 órakor ébresztették fel véletlenszerű tesztekre.
„Vajon mindenkire ugyanolyan figyelem irányul szerte a világon? Minden a fair playről és az objektív felelősségről szól, márpedig ha világ doppingellenes rendszere rossz döntéseket hoz, sok sportoló elveszíti a rendszerbe vetett bizalmát, ami nagyon veszélyes” – monda Peaty.