Élet-Stílus

Mennyit kellene aludnunk az egészségünk érdekében?

Getty Images
Getty Images
Lehet az ember bagoly vagy pacsirta, a testi és pszichés egészség megőrzéséhez mindenkinek szüksége van megfelelő minőségű és mennyiségű alvásra. Minden ember annyira más és más, hogy a „mennyi az annyi” kérdésére egzakt válasz helyett határértékeket találunk, és jó tudni azt is, hogy a napközben érzett fáradtság nem lustaság kérdése.

Az alvás az a nyugalmi állapot, amikor az agyunk feldolgozza a frissen szerzett ingereket, egész szervezetünk pihen, gyógyul, regenerálódik. A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás kiemelten fontos a szellemi és testi egészség megőrzésében, megfordítva pedig az alvászavarok hosszabb távon nagyon komoly krónikus állapotokat idézhetnek elő: agyi, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, pszichiátriai megbetegedések, a sort nagyon hosszan lehetne folytatni.

De mit is értünk alvászavaron?

Tudományos alapon négy fő típust különböztetünk meg: inszomniát, amely álmatlanságot és alváselégtelenséget rejt; nappali aluszékonyságot; alvás alatti rendellenes mozgásjelenségeket; illetve az alvás-ébrenlét ciklus zavarait.

Bagoly vagy pacsirta?

A bagoly vagy pacsirta „típus” elterjedt a köznyelvben, a két kifejezés önmagáért beszél. A pacsirták korán kelők, és nemcsak hamar pattan ki a szemük, de jókedvvel ébrednek, energiaszintjük hamar magasra szökik, egy szó, mint száz: testileg és mentálisan is jó formában vannak a reggeli órákban. Ebből kifolyólag reggel, délelőtt a legkreatívabbak, lendületesek, ám gyakran délután 2-3 óra környékén eljön számukra a holtpont. Ezen túllendülve pedig már csökken a hév, és este 10 körül legszívesebben már az ágyukban tartózkodnak.

A baglyoknál ez pont fordítva működik, nehezen kelnek, időbe telik, amíg összeszedik magukat, mindig tovább aludnának, mint ahogy az ébresztő megszólal. Döcögősen indul a napjuk, de aztán felveszik az ütemet, energiájuk pedig bőven elkíséri őket akár munkaidőn túl, éjszakába nyúlóan. Egyik típus sem jobb vagy rosszabb a másiknál, inkább csak azért érdemes ezzel tisztában lenni, hogy amennyiben lehetséges, e szerint alakítsuk ki az életmódunkat.

Mennyi alvásra van szükségünk?

Ahogy nincs két egyforma ember, úgy az optimális alvásidőre sincs egységes definíció. Ami biztos, hogy nagyon nagy általánosságban az életkorral is változik az ideálisnak tartott idő, az ajánlások szerint: például míg egy óvodás gyereknek 10-13, addig egy átlagos felnőttnek 7-9 órára van szüksége. A korcsoporton belüli nagy eltérés is azt erősíti, mennyire eltérőek az egyéni igények – az egészségi állapot, az életmód, az aktuális külső körülmények nagyban befolyásolják.

Ökölszabályként azt mondhatjuk, hogy ha az általunk elégségesnek vélt alvás után is rendre fáradtnak érezzük magunkat, romlik a koncentrációs készségünk, és ez már a napi feladatok ellátását is nyűgössé teszi, akkor valószínűleg még több pihenés szükséges. A másik lehetőség, hogy az alvás minőségével adódik probléma, amivel ajánlott orvoshoz fordulni.

Elterjedt tévhit ugyanakkor, miszerint az idősebbek kevesebb alvással is beérik: nekik is kell 7-9 óra a megfelelő regenerálódáshoz. Igaz viszont, hogy felületesebb az alvásuk, gyakrabban meg-megébrednek, sőt fel is kelnek, ezért aztán fáradtabbnak érezhetik magukat, és időről időre el is szundíthatnak napközben.

Jót tesz egy kis szieszta

Utóbbi tényből kiindulva pedig felmerül, hogy ráérős, hétvégi napokon milyen jó is szunyókálni egyet ebéd után, illetve a negyedik kávét fogyasztva a munkahelyen mennyire irigyeljük a déli népek sziesztáját. A holtpont mindenkinél eljön a nap folyamán még akkor is, ha eredendően kipihente magát éjszaka.

A jó hír, hogy ez nem lustaság, hanem biológiai szükséglet, az egészséges felnőtteknek is megvan az igénye a napközbeni szunyókálásra. Más kérdés, hogy jelen életvitelünkkel ez gyakorlatilag lehetetlen. Egy „ideális világban” azonban 20-25 perc délutáni alvás felfrissülést hoz, 45 perc után viszont már nyomottabban ébredünk.

Végezetül pedig még annyit, hogy miként a túl kevés, úgy a túl sok alvás is káros lehet. Utóbbi jelentése persze megint egyéni tényezőkön múlik. A tudósok azt feltételezik, hogy a hosszan tartó alvás kapcsolatban állhat a megemelkedett gyulladásszinttel, ez pedig több megbetegedéshez is vezethet. Félreértés ne essék: ha valaki hétvégén „kipiheni magát”, magyarán tovább alszik, lustálkodik és sziesztázik, azzal még nem sodorja veszélybe az egészségét.

Hirdetés

Feszültség? Alvászavar? – Sedacur forte

A Sedacur forte a valeriána, komló és citromfű kivonatát tartalmazó, vény nélkül kapható gyógyszer, amely napközben oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Klinikailag igazolt hatású. Nappal nem álmosít, nincs negatív hatással az autóvezetésre, és nem befolyásolja a koncentrációt sem. 30 és 60 szemes kiszerelésben is elérhető.

Vény nélkül kapható gyógyszer

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!

A cikk a Phytotec Hungária Bt. támogatásával készült.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik