Belföld

Az LMP lenyomta az MDF-et

A hétfő délután 16 órás határidőig összesen nyolc szervezet jelentette területi listáit az áprilisi választásokra. A legnagyobb sikert az LMP könyvelheti el, amely beelőzte az MDF-et, amelynek így nehezebb lesz az „esélytelen bélyegét” levetnie magáról. Seres Mária állíthat országos listát, a szociáldemokraták és a Munkáspárt viszont nem.

Hétfő 16 órakor lejárt a területi listák bejelentésének határideje az áprilisi országgyűlési választásra. A határidő jogvesztő, amelyik listát nem jelentették be az illetékes választási bizottságnál, arra a pártra az adott megyében nem lehet majd szavazni.

Az LMP beelőzte az MDF-et

Három politikai erő van, akinek sikerült 176 egyéni jelöltet állítani, ők a következő parlament biztos résztvevői – hangsúlyozta lapunknak László Róbert. A Political Capital választási szakértője szerint a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az MSZP mellett egy pártnak sikerülhet a 20 területi lista állításához szükséges feltételeket teljesíteni: az LMP sikeresen vette az első és legfontosabb akadályt, most már tényleges esélye van a bejutásra. Annál is inkább, mert ezzel több szempontból is előnybe került a részben ugyanarra a táborra hajtó MDF-fel szemben.

A Fórum Nógrádban, Somogyban és Vasban már biztosan elbukta a listaállítás feltételeit, ami a választási matek szempontjából azt jelenti, hogy a fennmaradó 16 megyében és a fővárosban átlagosan 5,44 százalékos teljesítményre van szükségük ahhoz, hogy országos átlagban megszerezzék az 5 százalékot. Összehasonlításképp: 2006-ban országosan 5,04 százalékkal, 2009-ben pedig 5,31 százalékkal lépték át épphogy a küszöböt – idén ennél biztosan több kell – emelte ki László Róbert. A probléma persze elsősorban nem arról szól, hogy kicsivel jobb teljesítményt kell nyújtani az aktív megyékben. Fontosabb ennél, hogy a kampány szempontjából az MDF hátrányba került az LMP-vel szemben. Bár elvileg mindkét párt számára van elég tér a bejutáshoz, kettőjük közül az MDF számára lesz nehezebb az „esélytelen-bélyeget” levetkőzni.

Alulreprezentált frakcióra számíthatnak

Az LMP-t és az MDF-et továbbá egyaránt sújtja az egyéni jelöltek viszonylag alacsony száma: alig több mint az összes kerület felében lehet majd támogatni aspiránsaikat. Ez azt jelenti, hogy még ha be is jutnak a parlamentbe, jóval kevesebb töredékszavazat jut majd nekik, amiből az következik, hogy nagyon kis létszámú, országos támogatottságukhoz képest alulreprezentált frakciót alakíthatnak majd.

A Seres Mária fémjelezte Civil Mozgalom 9 területi listához elegendő jelölt szelvényeit adta le; ez bár szép teljesítmény, a bejutásra (amihez 10,54 százalékos teljesítményre volna szüksége ebben a 9 megyében) nincs esélye.

Bejelentették a listákat

Mind a húsz területi választókerületben listát állított a Fidesz-KDNP – derül ki az Országos Választási Iroda internetes oldalának hétfő délutáni adataiból. Ezzel a Fidesz-KDNP az MSZP után a második jelölőszervezet, amelyik minden területi választókerületben listát tudott állítani.

Hétfő délután leadta országos listáját a Jobbik. A húsz területi lista mindegyike már a bizottságoknál van, így az új erő lezárta a listaállításokkal kapcsolatos teendőket – áll a párt lapunkhoz eljuttatott közleményében. Rajtuk kívül az LMP-nek is sikerült még mind a 20 területen listát állítani.

Az MDF-nek Nógrád, Somogy és Vas megye kivételével minden területi választókerületben megvan a szükséges számú jelöltje ahhoz, hogy területi listát tudjon állítani – derül ki az Országos Választási Iroda tájékoztató oldalának adataiból. Eszerint az MDF-nek Budapesten 8, Baranyában 3, Bács-Kiskunban 5, Békésben 2, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 6, Csongrádban 4, Fejérben 4, Győr-Moson-Sopronban 5, Hajdú-Biharban 9, Hevesben 2, Jász-Nagykun-Szolnokban 4, Komárom-Esztergomban 4, Nógrádban 1, Pest megyében 7, Somogyban 1, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2, Tolnában 2, Vas megyében 1, Veszprémben 2 és Zalában 2 jelöltet tudott önállóan állítani. Ez azt jelenti, hogy Nógrád, Somogy és Vas megye kivételével minden területi választókerületben megvan a szükséges számú jelöltje ahhoz, hogy területi listát tudjon állítani.

De országos listát állít a Civil Mozgalom (CM) – jelentette be Seres Mária, a szervezet vezetője. Közlése szerint a 44 induló párt közül a Civil Mozgalom a hatodik szervezet, amely országos listát állíthat. A Civil Mozgalom az országos listához szükséges hét területi listánál többet, kilencet állított, és 28 egyéni jelöltje indulhat – mondta Seres Mária.

Három megyében a Munkáspártnak is van területi listája, amely Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében összesen tizenhat választókerületben indít egyéni jelöltet. Az MSZDP-nek pedig összesen egy területi listát sikerült összehoznia.

152 mandátum sorsa dől el

A területi listákról az országgyűlési választáson összesen 152 mandátumot osztanak ki. (A 386 képviselői helyből ezen kívül 176-ot egyéni körzetekben, 58-at pedig a töredékszavazatokból lehet megszerezni). Az országban húsz területi választókerület van (a 19 megye és a főváros), ezekben listát csak pártok állíthatnak. Listaállításra az a párt jogosult, amelyik az adott területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított. A területi lista állításának azért van jelentősége, mert ha egy párt nem tud az adott megyében területi listát állítani, akkor nem szerepelhet a pártlistás szavazólapon, és így nem juthat fontos szavazatokhoz, amelyek révén át tudná lépni a parlamentbe jutási ötszázalékos küszöböt, és így nem részesedhet az országos listás kompenzációs mandátumokból sem.

Az a párt, amelyik képes hét területi listát állítani, jogosult az országos lista állítására és így részesedhet a kompenzációs mandátumokból. A területi listákon háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. A pártok a listán szereplő jelöltek sorrendjét maguk állapítják meg, általában úgy, hogy az élen “húzóemberek, olyan ismert személyek legyenek, akik minél több szavazatot “hozhatnak” a listára.

Az országgyűlési képviselők választásánál alkalmazott területi lista úgynevezett zárt lista, azaz a választópolgár nem változtathatja meg a jelöltek sorrendjét a szavazatával. A választópolgár tehát a szavazatával azt tudja befolyásolni, hogy hány mandátumot szerezzen a párt, de abba nem tud beleszólni, hogy kikből legyenek képviselők.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik