Gazdaság

Van pár rejtett akna a kötelező visszaváltás körül, a gyártók és a vásárlók is foghatják a fejüket

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Küszöbön a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) indulása – az a gyártó, aki 2024. január 1-jétől már forgalomba hozna belföldön kötelezően visszaváltási díjas terméket, legkésőbb 2023. november 15-ig regisztrációt kell kezdeményeznie, mintatermék megküldésével.

A MOHU működteti tehát az EPR-rendszer mellett a DRS-rendszert is, így többek között kihelyezi és karbantartja a visszaváltó automatákat, illetve átveszi, szelektálja, előkezeli a csomagolási hulladékot majd átadja azt hasznosításra. A DRS-rendszerben fizetendő díjak, vagyis a gyártók által fizetendő szolgáltatási és csatlakozások díjak (ez utóbbiak mértéke még nem ismert) fedezik a MOHU indokolt költségeit a rendszer kiépítése és működtetése kapcsán. A visszaváltási díj pedig elsődlegesen a fogyasztók ösztönzését szolgálja.

Az Andersen Adótanácsadó Zrt. összeszedte, a rendszer indulásához közeledve milyen kérdésekkel, problémákkal szembesülhetnek gyártók és fogyasztók, és milyen rizikókat hordoz szerintük jelenleg a bevezetés.

  • Mivel a gyártók által fizetendő szolgáltatási és csatlakozási díjak mértéke egyelőre nem ismert, a gyártók számára nehezen kalkulálható és akár kockázatos vállalkozás is lehet a 2024-től forgalmazandó termékek regisztrációja.
  • Ennek az információnak a hiányában azt sem lehet kiszámítani, hogy a DRS-díjak összességében magasabbak lesznek-e a szintén a gyártók által fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjaknál (EPR).
  • A DRS-rendelet megjelenése és a november 15-i dátum közötti idő rendkívül kevés a gyártóknak arra, hogy egy 2024. január 1-jétől forgalmazandó terméknél minden szükséges lépést elvégezzenek (termékcsomagolás tervezése, mintatermék gyártása, azonosító jelölés elhelyezése, regisztráció, elbírálás, sorozatgyártás, szállítói egyeztetés, vevők tájékoztatása, logisztika, stb.).

Kérdés az is, hogy a DRS-rendszer bevezetésének hatása a még nem ismert szolgáltatási és csatlakozási díjakkal együtt hogyan fog megjelenni a termékek árában. Magyarul még nem tudni, mennyivel drágítja majd magukat a termékeket a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése kapcsán a gyártók által fizetendő díj.

A kormányrendelet átmeneti időszakot is meghatároz, ugyanis 2024. június 30-ig a kötelező visszaváltási díjas termék a régi szabályok szerint is forgalomba hozható. Ezt követően azonban már csak DRS-rendszerbe tartozó termékek kerülhetnek forgalomba. A készletezéssel tehát egy ideig biztosítani lehet az ellátást, ennek ellenére

komoly kockázata van annak, hogy bizonyos termékek átmenetileg nem lesznek elérhetők, ha a regisztrációs folyamatok elhúzódnak.

  • Az átmeneti időszakban előfordulhat, hogy ugyanazok a termékek különböző árakon lesznek egymás mellett a polcokon, hiszen a visszaváltási díj miatt az újonnan csomagolt termékek drágábbak lesznek. A régi csomagolású termékek várhatóan emiatt gyorsabban elkelnek majd.
  • Kérdés, hogy mekkora terhelés éri majd a MOHU-t a gyártók részéről, és képes lesz-e tartani a regisztrációs eljárás tekintetében a 45 napos válaszadási/elbírálási határidőt. Ha nem, az szintén hátráltatni fogja a gyártást és az ellátást.
  • Arról sincs információ, hogy az EPR-rendszerhez hasonlóan lesz-e valamilyen egyszerűsített nyilvántartási/díjátalányfizetési lehetőség, ami komoly könnyebbséget jelentene a gyártóknak és a forgalmazóknak.

Azok a gyártók, akik csekély mennyiségben (évente 5000 darabnál kevesebb) terméket hoznak forgalomba, felmentést kapnak a kötelező visszaváltás alól. Viszont

  • aki a DRS rendszerben csekély mennyiségű kibocsátónak minősül, annak is figyelnie kell, mert ettől függetlenül az EPR-díj fizetési kötelezettsége fennmarad a termékre.

Kötelező visszaváltás dióhéjban

A DRS-rendelet definíció szintjén határozza meg a kötelezően visszaváltási díjas termékeket. Ebbe a kategóriába tartozik a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermékek (kivéve a tej és tejalapú italtermékeket) palack vagy doboz formájú csomagolása, ha annak alapanyaga műanyag, fém vagy üveg, űrtartalma pedig a 0,1-3 literes tartományba esik. A DRS köteles csomagolások lehetnek újrahasználhatók (többutas, pl. üvegpalackok) vagy nem újrahasználhatók (egyutas, pl. sörösdobozok).
A gyártó a forgalmazóval kötött megállapodás alapján a kötelezően visszaváltási díjas terméknek nem minősülő terméket vagy csomagolást – meghatározott helyre történő visszajuttatásának ösztönzése érdekében – önkéntesen is visszaváltási díjas termékké minősítheti.
A visszaváltási díj összegét a számlán vagy a nyugtán a termék árától elkülönítve kell feltüntetni. A visszaváltási díj:

  • kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméknél 50 forint/darab,
  • kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható terméknél: a gyártó határozza meg,
  • önkéntesen visszaváltási díjas terméknél: a gyártó határozza meg.

A csomagolások visszaváltását elsődlegesen gépi úton, visszváltó automatákkal kell biztosítani, különös esetekben (pl. meghibásodás) pedig személyesen is. A MOHU automatákat helyez el minden 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező élelmiszert eladó üzlet területén, ennek hiányában pedig legalább egy visszaváltási hely létesítéséről gondoskodik minden 1000 főnél több lakosú településen. A kisebb eladóterű üzletek önkéntesen is csatlakozhatnak a rendszerhez. A visszaváltási díj összegét vissza kell fizetni a fogyasztónak (ez utalványban is történhet), ha a gyártó/MOHU által előírt formában hozza vissza az üres terméket (csomagolást). Ez a gyakorlatban azt jelentheti majd, hogy a dobozokat és palackokat nem szabad összenyomni, szétvágni, összezúzni, hanem eredeti formájukban kell azokat visszaváltani (a rendeltetésszerű használatból eredő változások elfogadhatóak lehetnek).
A visszaváltó automata a csomagoláson elhelyezett azonosító (logó) segítségével azonosítja majd a terméket, és annak eltárolt fizikai paraméterei segítségével tudja ellenőrizni, hogy megfelelő-e az állapota a visszaváltáshoz. Amikor a fogyasztó megveszi a terméket, jogi értelemben tulajdonjogot szerez annak csomagolására, a visszaváltás alkalmával pedig erről mond le, amikor a palackot/dobozt az automatába dobja vagy átadja a visszaváltási ponton. A termék ezáltal hulladékká válik, melynek tulajdonjoga a koncesszió ideje alatt a MOHU-ra száll át.

Kapcsolódó
Ne tapossa laposra! – 50 milliárdból épülhet ki a januárban startoló új visszaváltó rendszer
A fizetendő díjakból kapja majd vissza a MOHU és a Mol a beruházás összegét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik