Hat és fél év egyházra ítélte a Szekszárdi Törvényszék azt a dunaföldvári férfit, aki egy évvel ezelőtt felgyújtotta a saját házát. A tűzben meghalt a szeretett unokatestvére. A halált okozó közveszély okozása miatt elítélt 55 éves férfi a büntetés kétharmadának a kitöltése után bocsátható szabadlábra feltételesen.
Az elkövetőnek régóta megromlott a kapcsolata az addig vele együtt élt fiával, a bűncselekmény napján együtt italozott 50 éves unokatestvérével egy sörözőben, a későbbi áldozattal. Tíz-tizenkét üveg sört gurítottak le fejenként. Délután egy körül ért haza a családfő fia.
Az apa és a fiú között vita támadt az ingatlan használatáról, a fiú megfenyegette a férfit, hogy megöli őt, ha nem hagyja el a házat.
Az ittas férfi a fia újabb fenyegetései okán kialakult, több éve felhalmozódott elkeseredettségében és dühében felkapta a keze ügyében lévő benzines kannát, és elkezdte a konyhában kilocsolni belőle a benzint azzal, hogy: „Akkor senkié sem lesz a ház!”
A családfő mintegy két litert szétlocsolt a környezetében, majd egy öngyújtóval meggyújtotta azt. A párolgó benzingőz begyulladása miatt a helyiségben körülbelül 1000 Celsius fokos lángtenger alakult ki. A vádlottnak és fiának sikerült időben kimenekülnie az épületből, az unokatestvére azonban csak néhány másodperc után jutott ki.
Az áldozat testének 60 százalékán másod- és harmadfokú égési sérülés alakult ki, a lábszárán elszenesedett a bőr. Az égési sokk miatt a férfi másnap hajnalban a kórházban meghalt. Az épület lakhatatlanná vált, a tűzoltók beavatkozása nélkül a lángok a szomszédos ingatlanokra is átterjedtek volna.
A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a családfő beismerő vallomását és azt, hogy a fia folyamatos provokációjából fakadó elkeseredettség, feszültség vezetett a cselekmény elkövetéséhez, az időközben megromlott egészségi állapotát.
Enyhítő körülmény volt az is, hogy egy szeretett rokonát veszítette el, továbbá teljes vagyona is megsemmisült. Súlyosító körülményként vették figyelembe, hogy ittasan követte el a tettét, a korábbi alkoholizáló életmódját, illetve büntetett előéletét. Az ítélet nem jogerős, a jogorvoslat tárgyában a nyilatkozat megtételére mind az ügyészség, mind a védelem három munkanap gondolkodási időt tartott fenn.
