Új, infláció-letörőként felkonferált ötletet jelentett be a kormány: akciózásra köteleznék a jelentős árbevételű élelmiszerláncokat. Az érintettekkel előzőleg – szinte már szokás szerint – ezúttal sem egyeztettek. A múlt csütörtöki kormányinfón Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő közölte, hogy 20 kategóriába sorolnák az alapvető élelmiszereket (például baromfihús, sajt, kenyér, péksütemény, zöldség, gyümölcs, felvágott, stb.), és az érintett kereskedelmi egységeknek hetente mind a 20 kategóriából egy-egy termékre kellene legalább 10 százalékos árengedményt adniuk. A kiindulási alap az akciót megelőző 30 napon belüli legalacsonyabb ár lesz (ahogy ezt egyébként az uniós akciózási szabály is előírja tavaly május 28-tól) –, és ahhoz képest kell lemenni minimum 10 százalékkal.
A kormány úgy véli, ha minden héten mind a 20 termékkategóriából lesz egy – azaz összesen húsz – akciós termék, azzal biztosítható, hogy kellően széles termékkörre terjedjen ki az akciós vásárlás lehetősége. Szentkirályi azt is bejelentette, hogy legkésőbb július elsejéig vezetnék be az akciózási kötelezettséget, és mivel június végéig még biztosan érvényben lesz a korábbi árstop, A legkisebb boltoknak nem lesz kötelező az akciózás.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az Agrárminisztérium pénteki MTI-közleménye már azt írta, június 1-jéig kell bevezetni a kötelező akciózást. A részletekről azt is írták, hogy az érintett kiskereskedelmi boltokban az adott héten az akciózott termék eltérhetnek egymástól, emellett egy adott kiskereskedelmi egységben hetente is változhat az adott termékek köre. Ez a minisztériumok szerint kiemelten fontos a verseny fenntartása érdekében. Az aktuálisan kedvezményezett árú termékek listáját az üzletek bejáratánál és az akciós újságokban jól látható módon fel kell tüntetni.
Szakértőt kérdeztünk, segítheti-e az infláció elleni harcot a kötelező akciózás, illetve milyen hatással lehet a kisboltokra, valamint a boltláncokra.
Kommunikációs fogás
A kötelező akciótartás egészen biztosan nem csökkenti majd az inflációt, mert az így keletkezett veszteséget áremeléssel fogják kompenzálni más termékeknél
– mondta megkeresésünkre Petschnig Mária Zita közgazdász.
Nekem úgy tűnik, mintha a terv kiötlői még életükben nem jártak volna üzletekben
– tette hozzá arra célozva, hogy az összes nagy élelmiszer-kereskedelmi lánc egyébként is folyamatosan akciózik. Véleménye szerint a kötelező akciózás előírásával már csak hajszálnyira leszünk a szocializmus rendszerétől – ez szerinte nem jó irány, ráadásul elriasztja a befektetőket is.
Azt tudni lehet, hogy a külföldi tulajdonú élelmiszermultik régóta szúrják a kormány szemét, és szívesen látnák, ha a helyüket magyar tulajdonú láncok vennék át. Ennek érdekében a multik számára igyekeznek nehezített feltételeket teremteni a különböző diszkriminatív intézkedésekkel, például a sávos kiskereskedelmi adó kivetésével, majd annak megemelésével, az árstoppal, legújabban pedig a kötelező akciózással – sorolta.
A tervezett intézkedést az inflációcsökkentés jegyében hirdették meg, ami szerinteszemfényvesztés, ha azt nézzük, hogy a második félévtől egyébként is várható a fogyasztói árindex csökkenése, méghozzá a tavalyi első félévi áthúzódó inflációs hatás megszűnése miatt. Tavaly a második félévtől erősödött fel jelentősen az áremelkedés, vagyis onnantól egy a korábbinál jóval magasabb bázishoz kell viszonyítani éves szinten az idei árakat, így már csak ebből fakadóan is az inflációs mutató csökkenésére lehet számítani 2023 második félévétől – magyarázta.
Kis inflációs matek
Az idén januárban az áthúzódó hatás 123 százalék volt, ehhez jött hozzá az előző hónaphoz képesti 2,3 százalékos áremelkedés. Petschnig Mária Zita 2023-as prognózisa szerint júliusra az áthúzódó hatás már csak 112 százalék lesz – több mint 10 százalékkal kevesebb, mint januárban volt. És innentől, a trendet folytatva tényleg lemehet az infláció decemberre 10 százalék alá. A közgazdász számításai alapján az áthúzódó hatás kiesése miatt júliusban kerülhet először 20 százalék alá az infláció. Számíthatunk rá, hogy a kormány azt fogja kommunikálni: ez a kabinet intézkedéseinek köszönhető – borítékolta.
Az élelmiszerek a fogyasztói kosárban 26,5 százalékos súllyal szerepelnek. Hogy a kiválasztott 20 kategória egy-egy terméke mekkora súlyt képvisel, azt nem tudjuk, mert még nem határozták meg, melyek lesznek a kiválasztott termékek. Nehéz megsaccolni, hogy a több ezer termékhez képest a 20 kiválasztott akciós pontosan mennyit mozdíthat az infláción.
Másfelől közelítve: akciók mindig vannak, most is, hetente, áruházlánconként jó eséllyel megvan a heti 20 akciós élelmiszer, a legalább 10 százalékos árengedmény, mégsem zuhan tőle az infláció, hiszen az éppen nem akciós termékek ára vidáman emelkedik tovább. Előfordulhat, hogy a péksüteményeken belül kötelezően akciós lesz a vizes zsemle, de közben a többi zsemle jó eséllyel egy kicsit drágul majd, ráadásul az olcsósított vizes zsemle nyilván egy-kettőre el fog fogyni. Persze a hiány kivédésére előírhatják a kötelező készlettartást is, de az árstopnál sem igen sikerült ezzel az érintett termékekből rogyadozó polcokat produkálni .
A kormány hiába büszke
A kormány szerint az intézkedései fékezik az inflációt, Petschnig Mária Zita azonban másképp látja. Szerinte az árstopok sem mérsékelték az inflációt – épp az ellenkezője történt, ahogy azt az MNB is kimutatta: összességében 3–4 százalékponttal emelték a fogyasztói árindexet. De említhetjük a tavalyi, választások előtti pénzszórást, amiből szintén infláció lett – a kiáramló több pénz élénkítette a keresletet, jelentősen megélénkült a kiskereskedelmi forgalom, közben tér nyílt a termelői árak emelésére, és mindez felfelé nyomta a fogyasztói árakat. A béremeléseknél is határozott irányt szabott a kormány közreműködésével megállapított, a 20 százalékot közelítő minimálbér- és garantált bérminimum-emelés, ami szintén fűtötte az inflációt. Akár csak a költségvetés konszolidációjára tett lépések, például az extraprofitadó, az adóemelések, amiket szintén áthárítanak a fogyasztókra, főleg, ha ehhez megágyaz a jelentős jövedelem- és pénzkiáramlás. De idesorolható az üzemanyag-ársapka kényszerű feloldása is.
Azzal pedig, hogy a kisboltokra nem írnak elő akciózási kötelezettséget, Petschnig Mária Zita szerint nem kedveznek nekik, hanem versenyhátrányba szorítják őket. Ha hiába fogják keresni a kisboltokban a kötelezően akciós termékeket a vevők, akkor, akik megtehetik, inkább elmennek majd vásárolni a láncokba.
A multikat támogatják, nem a kisboltokat
Hasonlóan látja a kérdést Raskó György agrárközgazdász is. A kötelező akciózásra reagáló csütörtöki Facebook-posztjában azt boncolgatta, vajon a kormány miért támogatja kiemelten a külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi láncokat, és diszkriminálja újabb és újabb intézkedésekkel a magyar tulajdonú kiskereskedelmi vállalkozásokat.
Az ő olvasatában Érvei alátámasztására leírta, hogy az Aldi, a Lidl és a Penny piaci részesedése 32 százalékról nagyjából 38 százalékra nőtt az ársapka bevezetése óta az élelmiszer-kiskereskedelemen belül, miközben a magyar tulajdonú láncoké (CBA, Coop, Real, stb.) külön-külön is 2–3 százalékponttal csökkent, a független vegyesboltoké meg tragikus mértékben esett.
Szerinte nem véletlen, hogy a diszkontláncok nem tiltakoznak az ársapka miatt – ahogy azt az egyik diszkontlánc vezetője elárulta neki: azért nem, mert sokat keresnek rajta.
A kötelező akciózás tervét azért tartja megdöbbentőnek, mert ez is ingyenreklám lesz az akciózásra kötelezett bolthálózatoknak. A nép még inkább hozzájuk fog betódulni. Náluk eddig is be lehetett szerezni a sok más helyen hiánycikké vált ársapkás termékeket, nyártól meg kínálhatják a kötelezően akciós termékeket is, amelyeket kötelező lesz beletenni az akciós újságokba is. Folytatódhat a nagy kaszálás, a nemzetközi láncok, köszönik, jól vannak, árréstömegük az állam által előírt kötelezettségek miatt még gyorsabban fog emelkedni, mert özönleni fognak hozzájuk a vásárlók – írta Raskó György.
