Számos olyan cég működik Magyarországon, amelyeknél akár a dolgozók fele, vagy a többsége is külföldi, harmadik országbeli állampolgár – mondta a 24.hu-nak egy, a munkaerőpiaci folyamatokra rálátó forrásunk, aki szerint nem a koreai Samsung SDI az egyetlen ilyen vállalat. Informátorunk a téma érzékenysége miatt nem akart névvel nyilatkozni, megnevezett viszont még nyolc olyan céget, ahol tudomása szerint magas a külföldiek aránya. Közülük több is a kormány stratégiai partnere, és jelentős állami támogatásban is részesültek, hogy munkahelyeket hozzanak létre.
- Az akkumulátorgyártással foglalkozó Samsung SDI összesen 1270 fős létszámvállalást tett és körülbelül 35 milliárd forintos támogatást kapott egyedi kormánydöntéssel (EKD). Náluk a gyár közmeghallgatáson elhangzott közlése szerint a dolgozók fele külföldi.
- Az elektronikus cikkeket előállító Flextronics International Kft. is kapott EKD-t, összesen 1 milliárd forint felett, 125 fős létszámvállalással.
- A közúti jármű, járműmotor-alkatrészt készítő kínai Yanfeng a kormány stratégiai partnere – 2017-ben 1,85 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott pápai beruházásához, szintén egyedi kormánydöntéssel, ami mellé 450 új munkahely létesítését vállalták.
- A kínai kézbe került járműalkatrész-gyártással foglalkozó Joyson még Takata néven kapott EKD-t kétszer, összesen körülbelül 6 milliárd forintnyit, 1161 fős létszámvállalással.
Információink szerint a kínai Yanfeng pápai, az autók utasterét gyártó üzemében is jelentős számban dolgoznak harmadik országbeliek, például kirgiz, fülöp-szigeteki, ukrán, szerb, latin-amerikai és kazah munkások is. Úgy tudjuk a raktározással foglalkozó osztrák Imperial Logistics-nél Győrben a fizikai munkások 90 százaléka is külföldi lehet, többek között mongol, ukrán, szerb dolgozó. Az elektronikus cikkeket gyártó szingapúri Flextronicsnél információink szerint mindig is sok volt a külföldi dolgozó, régebben jórészt szerbeket és ukránokat foglalkoztattak, mostanában inkább indonézeket és fülöp-szigetieket. A a számítógépek és perifériák gyártásával foglalkozó Lenovo Manufactoring Hungary Kft.-vel kapcsolatban azt mondta forrásunk, hogy Üllőn már túlsúlyban vannak a harmadik országbeli dolgozók.
A cégek többsége nem kívánt nyilatkozni a vendégmunkáshelyzetről. Többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült kapcsolatba lépnünk a Joyson Safety System Hungary Kft.-vel, a Flextronics International Kft.-vel, a Samsung SDI-vel és a Lenovóval sem. A Yanfeng International Automotive Technology Hungary Kft. közölte, felsővezetői döntés értelmében nem kívánnak adatokat megadni lapunknak, és kommunikációs osztályukat ne is keressük ilyen ügyben. Az Imperial Logistics Kft. pedig szintén azt írta, nem szeretnének nyilatkozni. A többi cég azonban megírta érveit.
A Densónál több száz fővel növelnék a dolgozói létszámot
A japán Denso Gyártó Magyarország Kft. szintén a kormány stratégiai partnere, és négyszer kaptak EKD-támogatást, összesen körülbelül 6,8 milliárd forintnyit, 2500 fős létszámvállalással. Utolsó mérlegükben (2022.03.31.) a következő létszámadatok szerepeltek: közvetlen 2484 fő + közvetett 811 fő + adminisztratív 193 fő, összesen 3488 fő. A cég válasza szerint a közvetlen foglalkoztatottak közé alapvetően a termelési operátor munkakörben dolgozók, a közvetett kategóriába pedig a termeléshez szorosan kötődő munkakörökben tevékenykedők (például a karbantartási vagy a minőségügyi terület munkatársai) tartoznak. A direkt, illetve indirekt területeken foglalkoztatott kollégák 82 százaléka magyar állampolgárságú, 18 százaléka pedig külföldi, illetve harmadik országbeli.
Jelenleg 4623 főt foglalkoztatnak székesfehérvári gyárukban, ahol járműipari alkatrészek gyártása zajlik. Közülük 3612 fő dolgozik alkalmazottként, kölcsönzőcégeken keresztül pedig 1011 kolléga. A kölcsönzöttek mindössze 19 százaléka magyar, a többiek harmadik országbeliek. Csak néhány olyan külföldi munkatársuk van, akik nem szervezetten érkeztek hozzájuk. Harmadik országbeli dolgozóik Ukrajnából, Kazahsztánból, a Fülöp-szigetekről, illetve Japánból jöttek, és elsősorban termelési operátor munkakörben dolgoznak, sokan közülük több évig is.
Azt írták,
Hozzátették, céljuk az lenne, hogy a vállalat működtetéséhez szükséges létszámot Magyarországról tudják biztosítani, de a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet mellett úgy látják, erre nincs lehetőség. A cég létszámát több száz fővel szeretnék növelni idén és jelölteket harmadik országból is várnak.
Utaltak rá, hogy az autózásban átrendeződés zajlik, előtérbe került az elektromos és hibrid meghajtású járművek gyártása. Ehhez alkalmazkodva belső égésű termékeik megtartása mellett elkezdik a hibrid meghajtású autókba készülő alkatrészek (például inverter) gyártását is. Kollégáik jelenleg Japánban, illetve az Amerikai Egyesült Államokban sajátítják el az ehhez szükséges tudást.
A Waberer’s régóta, tudatosan foglalkoztat külföldi sofőröket
A Waberer’s International Nyrt. is a kormány stratégiai partnere, és kétszer kaptak EKD-t, 6,4 milliárd forintnyit, 213 fős létszámvállalással. Válaszukban azt írták, hogy a cégcsoport összesen több mint 6000 munkavállalót foglalkoztat, ebből több mint kétezren dolgoznak raktáraikban, mintegy ezren szellemi munkakörben és több mint háromezren gépjárművezetőként.
de hangsúlyozták, továbbra is alapvetően a magyar és a régiós munkaerőre számítanak és a teljes állomány döntő többségét most is magyar kollégák teszik ki. A kölcsönzött munkaerő mintegy 700 fő, akik raktáraikban dolgoznak, ahol egyébként nincsenek külföldi munkások.
Hosszú távon növekedni szeretnének, azonban a jelenlegi európai munkaerőpiaci helyzet elég komoly korlátja ennek – írták. Jelenleg 8-10 ezer főre becsülik a munkaerőhiányt a fuvarozási és személyszállítási szektorban, és emiatt nem tudnak kellő számú járművezetőt pótolni a hazai munkaerőpiacról. Ez az egyik oka annak, hogy nemzetközi gépjárművezető állományukban különböző nemzetiségű munkavállalókat alkalmaznak, már több évtizede. Jelenleg mintegy kétezer magyar sofőr dolgozik (részben belföldön, részben nemzetközi viszonylatban) náluk, valamint külföldön nagyjából 300 román, 500 ukrán és szerb, 300 lengyel, és mintegy 100 harmadik országbeli kamionsofőr is viszi a fuvarokat – részletezték. Kiemelték, régiós szinten is jelen vannak, román, szlovák és szerb irodáikkal, illetve lengyel leányvállalatuknak köszönhetően, így ez is hozzájárul ahhoz, hogy ezekből az országokból alkalmazzanak munkavállalókat.
Azt is írták, hogy több nem európai országot is folyamatosan vizsgálnak annak érdekében, hogy a vállalat munkaerőállománya stabil maradjon. A potenciális harmadik országbeli kollégákat nem csak sofőrállományukban tervezik foglalkoztatni, hanem egyéb fizikai pozíciókban is, ahol szintén hiány van dolgozókból. Hogy minél több magyar gépjárművezetőt tudjanak alkalmazni, létrehozták saját autósiskolájukat, és támogatják a jogosítvány megszerzését. Szeretnék, ha cégcsoportjuk bázisát továbbra is a magyar kollégák adnák.
A Suzukinál kétéves szerződéssel dolgoznak indiai munkások
A Magyar Suzuki Zrt. ugyancsak a kormány stratégiai partnere, jó pár éve kaptak 3,4 milliárd forint EKD-t, 400 fős létszámbővítéssel. A japán autógyártó válasza alapján 2023. január 31-én náluk több mint háromezren dolgoztak Esztergomban, ebből a termelésben mintegy 2300-an végzik a Vitara és az S-CROSS modellek gyártását, immár hibrid változatban, napi két műszakban. Összesen 765 külföldi munkatársuk volt ekkor, ebből 565 szlovák, 160 indiai, 25 pedig japán dolgozó. A kölcsönzött munkaerő kicsivel több mint 300 fő, ők mindnyájan magyar nemzetiségűek.
A több ipari vállalathoz hasonlóan ők is
Országosan és regionálisan egyaránt folytatnak toborzási tevékenységet, és azt tapasztalják, hogy elsődlegesen a sori munkákat nehéz betölteni, ami a szektorra általánosan jellemző erős fluktuációból is ered. Azt is írták, hogy az autógyári összeszerelő munka igen összetett tevékenység, a szigorú előírások maradéktalan betartása elengedhetetlen a biztonságos munkavégzéshez.
Mint megtudtuk, 2022 januárjától autóipari tapasztalattal és angol nyelvtudással rendelkező indiai munkásokat alkalmaznak saját állományukban, kétéves határozott időtartamra, hogy így biztosítsák a termelés folyamatosságát és az ügyfélkiszolgálást. A saját munkaerőállományba vett vendégmunkások a már említett két modell összeszerelését támogatják. Válaszukban arra is kitértek, hogy az azonos területen dolgozó magyar kollégákéval megegyező bérezési és juttatási feltételeket biztosítanak az indiaiaknak. A cég szerint az indiai vendégmunkások remekül beilleszkedtek, folyamatos jelenlétük és megbízható munkájuk a csapat számára is stabilitást jelent, erősítik a suzukis közösséget. A gyártás pedig tervezhetőbb lett azon a szalagrészen, ahova kerültek. Mint hangsúlyozták, a cégcsoport a világ számos országában jelen van, mindennapjaik része az interkulturális együttműködés, ugyanakkor esztergomi vállalatuk célja, hogy a nyitott pozíciókat elsősorban mindig a régióban élő jelentkezőkkel töltse fel. A jövőben is erre törekszenek.
2023-ban szeretnék növelni a gyártási kapacitást gyárukban, mert mindkét Esztergomban készített modelljük iránt nagy a kereslet. Ehhez is igazodva idén mintegy 180 főt vennének fel a termelési részlegre. Folyamatosan, országosan toboroznak. 2020. novemberében átadtak egy 126 férőhelyes Suzuki-szállót, így szerintük a távolabb élők sem kerülnek hátrányba, ha a cégnél szeretnének dolgozni. Azt is kiemelték, hogy az Üzemi Tanáccsal egyeztetve januártól átlagosan 20 százalékkal emelték a bért, és teljesítmény függvényében 1,5 havi bónuszt is előirányoztak.
Cégüknél több olyan speciális tevékenységi körrel járó terület van, amelyre jelenleg nem létezik oktatás Magyarországon, de világviszonylatban sem. A szükséges tudást valójában munka közben sajátítják el az új munkatársak – a kollégákkal sokszor oktatási központnak is hívják a Magyar Suzukit. Az idei évben a duális szakképzésbe is szeretnénk bekapcsolódni.
Húzd meg, ereszd meg politika
A kormány azt mondja, sikerült tíz év alatt 1 millió új munkahelyet teremteniük, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján pedig nagyjából megvalósult Magyarországon a teljes foglalkoztatás. Ehhez képest Orbán Viktor március 9-én arról beszélt, hogy 1-2 éven belül szükség lesz 500 ezer új munkavállalóra (feltehetően az új beruházásokra). Azt is mondta, hogy a közmunkában nincs tartalék, belső, földrajzi tartalékokat említett, például Kelet-Magyarországon.
A vendégmunkások kontra magyar dolgozók foglalkoztatásában érdekes új fejlemény, hogy miközben a kormány az utóbbi időkben több lépésben lazított a vendégmunka szabályain, hogy könnyebb legyen behozni harmadik országbeli dolgozókat, a miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitóján kijelentette azt is, hogy Magyarország a magyaroké, és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia. Emellett szerinte szóba jöhetnek még a határon túli magyarok is. Azt is leszögezte, hogy ha a gazdasági migráció keretében be is jöhetnek külföldi munkavállalók, azokat kényelmi okokból nem szabad behozni, mert azzal „Magyarország kulturálisan aknázná alá az életét”.
