A James Webb űrtávcső (JWST) első tudományos felvételeit idén nyáron mutatták be. Szakértők egy csoportja az egyik képet vizsgálva olyan ritka folyamatokra bukkant, amelyek segíthetnek megérteni a csillagok fejlődését – írja az IFLScience.
A csapat azt a fotót vizsgálta, amelyen a Kozmikus szirteknek nevezett, porból és gázból álló formáció látható. Az objektum a 7500 fényévre található Éta Carinae-ködben fekszik. Az itt megszülető csillagok egy része kis tömegű, akárcsak a Nap.
Megan Reiter, a Rice Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a JWST egy pillanatképet ad arról, hogy mennyi csillagszületés zajlik az univerzum ezen, viszonylag tipikusnak tekinthető szegletében.
A kiáramlásokat a molekuláris hidrogén révén fedezték fel, ez az anyag igen fontos az új objektumok kialakulásakor. Ahogy egy csillag formálódik, anyagot vesz fel a környező porból és gázból, ennek egy részét pedig pólusainál kilöki, egy nagy energiájú, pusztító áramlást indítva be. A jelenség megörökítése nem egyszerű, hiszen kozmológiai mércével gyors, nagyjából 10 ezer év alatt lezajló folyamatról van szó. Éppen ezért a mostani felfedezés váratlan és különleges.
A James Webb űrteleszkóp jóval kifinomultabb, mint bármely korábbi űrtávcső. A kutatók arra számítanak, hogy az eszköznek köszönhetően az elkövetkező években számos áttörés születik majd az univerzum vizsgálatában.
