Majdnem megfeleződött a nyelvvizsgázók száma 2016-hoz képest. Akkor még több mint 84 ezren kaptak bizonyítványt a nyelvtudásukról, tavaly 62 ezren, idén október elejéig pedig csak 46 ezren kaptak bizonyítványt – derül ki az Oktatási Hivatal (OH) friss nyelvvizsga statisztikai adataiból, amit a Napi.hu közölt.
Idén a három legfelkapottabb nyelv közül angolból 37 ezren, németből valamivel több mint 6900-an, spanyol nyelvből pedig összesen 482-en kaptak bizonyítványt.
A nyelvvizsgázók számának drámai csökkenésének oka, hogy 2013-tól az állami finanszírozású felsőoktatási férőhelyek száma jelentősen csökkent
– árulta el a portálnak a Nyelvtudásért Egyesület és az Euroexam Vizsgaközpont elnöke.
Ráadásul a helyzet tovább romolhat: a napokban jelent meg a parlament honlapján egy törvényjavaslat, amely eltörölné a nyelvvizsga-követelményt a felsőfokú tanulmányok befejezésénél.
Rozgonyi Zoltán nyelvtanár a lapnak elárulta, hogy a 20 év feletti korosztály jelentős része el is tűnt a nyelviskolákból, amelyek a rezsiköltségek emelkedése miatt jelentős áremelésre kényszerülnek. Hozzáteszi: a
nyelvvizsgáztatást viszont akár el is lehetetlenítheti az, hogy a nagy létszámú vizsgahelyszínek – középiskolák és felsőoktatási intézmények – tanítási idő után és szombati napokon úgy tűnik kötelezően zárva lesznek.
Itt külön engedélyekre, akkreditációra volt szükség korábban, de most sok helyen hiába fizetné meg a vizsgaszervező az összes járulékos költséget, a tankerület vagy az egyetem vezetése kategorikusan elzárkózik, ami teljesen ellehetetleníti a vizsgáztatást a téli hónapokra.
A szakember szerint a nyelvtanárok száma 30 ezer főre tehető, egyéni órát, ami 60 perces, Budapesten 5-15 ezer forint között lehet találni, vidéken kicsit alacsonyabbak a díjak.
Míg 2007-ben Magyarországon a 25–64 éves korú népességből csak minden negyedik ember beszélt legalább egy idegen nyelvet, 2016-ra ez az arány 42 százalékra nőtt, de még mindig messze elmarad az Európai Unió 65 százalékos átlagától.
