Belföld europoli

A visszatartott uniós alap csaknem negyedét már papíron előre kiosztották Orbánék

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
A helyreállítási alap meg nem érkezett vissza nem térítendő támogatásait a költségvetés finanszírozza elő, így például Mészáros Lőrinc érdekeltsége is milliárdos előleget kapott. Eddig 160 milliárd forintot fizettek ki előre, miközben a pályázatokra még egyetlen fillért sem utalt Brüsszel.

Miközben már legalább egy éve alkudozik az Orbán-kormány az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap pénzeiről, a Magyarországnak e forrásból járó – ám egyelőre ki nem fizetett – vissza nem térítendő támogatás csaknem negyedét már előre kiosztotta papíron a kabinet.

Az Európai Unió által létrehozott, a koronavírus negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, vagyis a helyreállítási alapból körülbelül 6000 milliárd forint járna Magyarországnak. Ebből az összegből nagyjából 2300 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás, és hozzávetőlegesen 3700 milliárd forint pedig kedvezményes hitel. A pénzt jogállamisági problémák – elsősorban a korrupció – miatt tartja vissza az unió, így Magyarország az egyetlen tagország, amelynek terveit nem fogadta el Brüsszel.

Kapcsolódó
Egyre keményebb meccset kell vívniuk Orbánéknak az uniós pénzekért
Három ügyben tárgyal a magyar kormány és az Európai Bizottság. Az egyikben szinte biztosan összejön a megállapodás az év végéig, a másik kettő jóval nehezebbnek tűnik.

Noha egyetlen forint sem érkezik az EU-ból, a kormányzati pályázati portál adatai szerint már 192 pályázat nyert vissza nem térítendő támogatást az időközben meghirdetett helyreállítási alap forrásaiból, amit brüsszeli pénz híján egyelőre a magyar költségvetés finanszíroz elő.

A palyazat.gov.hu kormányzati oldalon elérhető adatok alapján

a Magyarországnak elvileg járó 2300 milliárd forintból 527 milliárdnak már megvan a nyertese, függetlenül attól, hogy egy fillér sem érkezett az unióból. Utóbbi összegből összesítésünk szerint már előleg formájában 159 milliárd forintot ki is fizetett a magyar költségvetés.

A nyertes pályázatok alig több mint harmada esetében történt előleg kifizetés, összesen 68 pályázatra utaltak ki támogatást. Ezek közül a legjelentősebb pályázat a Klebelsberg Központé, amely 158 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelyből csaknem 15 milliárdot már ki is fizettek. A Klebelsberg Központ a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” program megvalósítására kapja a pénzt, amelynek keretében felmenő rendszerben összesen 560 ezer tanuló kap személyes használatra notebookokat. Ezek azok a számítógépek, amelyeket már az áprilisi országgyűlési választás kampányában osztottak az iskolákban a Fidesz képviselő-jelöltjei, és ami miatt választási bizottságok el is marasztaltak több kormánypárti politikust is.

Komka Péter / MTI Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára, Pálfalvai Zoltán intézményvezető és Simon Tibor, a Salgótarjáni Tankerületi Központ igazgatója (b-j) nézi a kiszállított notebookokat a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban 2022. február 15-én.

A második legjelentősebb előleget a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány kapta meg, amelynek teljes pályázati támogatását előre kifizették. A szervezet „Közösségi megújuló energiatermelés és felhasználás” címén nyert el több mint 10 milliárd forintot – hazai hozzájárulással 12 milliárdot – amit teljes egészben ki is fizetett az állam.

Szintén csaknem 10 milliárdot kapott előre a meg nem érkezett európai uniós forrásból a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, amely „Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium létrehozása és komplex fejlesztése” címén 9,5 milliárd forintot nyert el és kapott meg, amiből 8,8 milliárdot Brüsszel finanszírozna.

Nem maradt ki a pénzosztásból Orbán Viktor kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos vállalkozó érdekeltsége sem. Az Opus Titász Áramhálózati Zrt. éppen csak lemaradt a képzeletbeli dobogóról, a társaság 13 milliárd forintot nyert el „Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében” című pályázatával, amiből csaknem 8 milliárd forintot ki is fizetett előre a magyar állam.

Érdekesség, hogy pályázatok több mint fele bölcsőde- vagy óvodaépítésre, fejlesztésre irányul, ám ezek közül csak elvétve kapott néhány előleget pályázata megvalósításához. Igaz, ennél érdekesebb, hogy úgy indították el a pályázatokat, hogy nincs megállapodás a támogatásról az európai unióval.

Az is látható, hogy az előleg kifizetések júliusban és augusztusban is zajlottak, miközben a magyar kormány csak az utolsó pillanatban küldte el válaszlevelét a Bizottságnak a költségvetési kondicionalitási eljárásban. Az Európai Bizottság augusztus 22-éig adott határidőt arra, hogy a kabinet feleljen a legutóbbi bizottsági levélre, amelyben a jogállami mechanizmussal kapcsolatos korábbi kritikákra adott magyar válaszra reagáltak. Ezek alapján pedig meglehetősen távolinak tűnik, hogy megérkezzenek a helyreállítási alap pénzei.

Igaz, Navracsics Tibor, az uniós pénzek hazahozataláért és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter az elmúlt hónapban többször is magabiztosan nyilatkozott arról, hogy szerinte még idén – az ősz második felében – lehet megállapodás az unióval. Azonban még ez előtt várhatóan sok dolga lesz a kormánynak, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón azt mondta, tíz felett lesz azoknak a törvényeknek a száma, amit várhatóan módosítani kell majd a megállapodás érdekében az őszi parlamenti ülésszakban, ugyanakkor azt nem árulta el, melyek ezek.

Mivel az sem világos, hogy pontosan milyen költségvetési soron szerepelnek azok az összegek, amelyekből a helyreállítási alapot finanszírozzák elő, illetve az sem, hogy megállapodás híján meddig tarthatók a kifizetések, megkerestük kérdéseinkkel Navracsics Tibort. Bár a miniszter kérdéseink elküldése után az ATV-nek és a Népszavának is nyilatkozott, megkeresésünket válasz nélkül hagyta.

Kapcsolódó
Az EU eddig is tudott volna keménykedni a magyar kormánnyal, de most már akar is
A pénztárcán érződik legjobban a fájdalom, de hiába volt meg eddig minden lehetősége az Európai Uniónak arra, hogy változásokat kényszerítsen ki Magyarországon, ezek nem működtek. Azért nem, mert politikai akarat csak most lett hozzá, még ha a magyar kormány a gyors megegyezés reményéről kommunikál is a helyreállítási pénzek ügyében. A Harcaink befejező része.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik