Az elektromos hajtás a legjobb választás a dízelüzemű járművek helyettesítésére, derül ki az Európai Közegészségügyi Szövetség számára készített kutatásból. A váltás csökkentené a légszennyezést okozó károsanyag-kibocsátást, amivel az EU országai évente több mint 9 milliárd eurónyi egészségügyi kiadást spórolnának meg.
Az Európai Parlament 2022. június 8-án szavazta meg az új dízel- és benzinüzemű közúti járművek értékesítésének 2035-ig történő leállítását – azonban a frissen bemutatott tanulmány szerint ennél is jobban fel kellene gyorsítani az elektromos járművekre történő átállást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint ugyanis a légszennyezés évente hétmillió korai halálozást okoz, és további több millió egészséges életév elvesztését eredményezi.
A tanulmány becslése szerint 2030-ban az EU 27 országában a légszennyező károsanyag kibocsátásból eredő költségek már csak 14 milliárd eurót tesznek majd ki, szemben a 2016-os 63,8 milliárd euróval. Eszerint tehát a dízelüzemanyag-felhasználás csökkentését célzó irányelvek ugyan csökkenteni fogják a dízelkibocsátás pénzügyi hatását, de nem fogják azt teljesen megszüntetni. Ezen költségek több mint 90 százalékát pedig az egészségügyi költségek teszik ki.
A dízelüzemű járművek nulla kibocsátású (teljesen elektromos) járművekkel történő helyettesítése a légszennyezés okozta költségeket 2030-ra több mint 70 százalékkal, 10,1 milliárd euróra csökkentené a tanulmány szerint. Ez nagyjából kétszer akkora érték, mint amit az alternatívaként számba vehető LPG-re, Plug-in hybridre, Euro6 dízelre, vagy a bioethanolra (E85) való áttérés eredményezne.
2030-ra a dízel felel majd a közúti járművek károsanyag-kibocsátásából származó költségek körülbelül háromnegyedéért. Az összes figyelembe vett alternatíva közül semmi sem csökkenti annyira a káros szennyezést vagy a károsanyag-kibocsátást, mint a dízel járművek elektromosra váltása – és ez akkor is igaz, ha figyelembe vesszük az áramtermelésből származó légszennyezést is
– mondta Anco Hoen, a jelentés szerzője, a CE Delft független kutatója.
Összehasonlításképpen, a meglévő tervek változatlansága azt jelentené, hogy a szennyezésből (NOx, PM, CO2 és zaj) adódó összetett kár – a közegészségügyre, a biológiai sokféleségre, az épületekre és a mezőgazdaságra gyakorolt együttes kár – évente 45 milliárd eurós plusz költséget jelentenének az EU tagállamai számára. Ha további külső hatásokat, például a forrástól a tankig kibocsátást, a CO2 kibocsátást, a torlódásokat, a zajt és a közlekedésbiztonságot is figyelembe vesszük a költségek teljes összege 2016-ban 64 milliárd helyett már 721 milliárd euró.
