A Twitteren fejezte ki aggodalmát a majomhimlővel kapcsolatban Kemenesi Gábor virológus, ugyanis szerinte sikerült az Afrikán kívül élő állatokra is áthurcolni a vírust.
Ez a majomhimlő történet egyre rosszabbul fest. Úgy tűnik egy ideje már elkezdődött a történet. Ha tippelnem kéne azt mondanám, hogy sikerült Afrikán kívüli állatokra áthurcolni, ez magyarázná a két külön klasztert. De ha nem ez akkor valami hasonló megdöbbentő lesz.
– fogalmaz a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa.
Ez a majomhimlő történet egyre rosszabbul fest. Úgy tűnik egy ideje már elkezdődött a történet. Ha tippelnem kéne azt mondanám, hogy sikerült Afrikán kívüli állatokra áthurcolni, ez magyarázná a két külön klasztert. De ha nem ez akkor valami hasonló megdöbbentő lesz. https://t.co/GYI6u3gVr6
— Gabor Kemenesi (@GaborKemenesi) June 3, 2022
Kemenesi az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) pénteken közzétett a majomhimlővel kapcsolatos kutatási eredményét posztolta, amely meglepő eredményre jutott. Új genetikai adatok alapján kiderült, hogy
ami arra enged következtetni, hogy a terjedés szélesebb és régebb óta tart, mint azt eddig gondolták.
Kemenesi szerint az évtizedek óta kezeletlen afrikai helyzet bosszulja meg magát.
Egyre több eset Afrikában egyenlő egyre több eset máshol és egyre nagyobb kitörési kockázat
– értékel a szakértő.
A majomhimlő, aminek több esetét fedezték fel Európában és Észak-Amerikában az utóbbi hetekben, ritka afrikai betegség, amiből a beteg általában spontán módon gyógyul meg. A vírus állati szervezetből terjed emberre. A betegséget, amit először 1970-ban azonosítottak embernél, jelenleg tucatnyi afrikai országban tekintik endemikusnak, azaz csakis az adott helyhez kötődőnek.
Az Egyesült Királyság egészségügyi hatósága május közepén jelezte a majomhimlő terjedését. Azóta Európában, Amerikában, a Közel-Keleten és Ausztráliában 40 országban csaknem 800 esetet jelentettek. Müller Cecília kedden közölte, hogy Magyarországon is azonosították a majomhimlőt.
