Gazdaság

Bajban az építőanyag-piac, évtizedek óta nem látott hiány jöhet

Oláh Tibor / MTVA/Bizományosi
Oláh Tibor / MTVA/Bizományosi

Az MNB a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja című anyagában – számos más terület mellett – meglehetősen nagy teret szentel a lakáspiaci kérdéseknek is – figyelt fel rá az Azépénzem.hu. Leírták, amit mindenki a saját, illetve gyerekei bőrén is érzékelhet, hogy a jövedelmek nem tartanak lépést a lakásárakkal, egyre több évnyi megtakarítás szükséges a lakások kifizetéséhez.

Arról nem szólnak, hogy a lakások drágulását milyen nagy mértékben fűtötték a sokszor erősen átgondolatlannak tűnő kormányzati támogatások. Kitérnek viszont arra, hogy a jelenlegi helyzetben az otthonteremtési támogatások által nyújtott segítség csak 3 gyermek vállalása esetén válik érdemivé. A lakhatás elérhetőségének javítását az MNB szakértői is a más szakértők által már régóta szorgalmazott bérlakásprogram segítségével érnék el. A jegybankos elképzelés szerint azonban ez nem mindenkinek, hanem csak a fiataloknak és az állami alkalmazottaknak állhatna a rendelkezésére. Szükségesnek tartanák (ezt szintén sokan követelték korábban is) a jól működő albérleti piac jogi kereteinek megteremtését.

Kitérnek rá, hogy a lakáskínálattal is akadnak gondok. A lakásállomány megújulása régiós szinten is igen alacsony nálunk. A magyar mutató 0,44 százalék, miközben például a szlovák 0,99, a román pedig 0,78 százalék. Ezen a tartósan 5 százalékos lakásáfával, a családi és társasházakra kiterjesztett energiahatékonysági felújítási programokkal, valamint ütemezett állami beruházásokkal segítenének. Mindez szintén ismert, de a kormányzat tetszésével cseppet sem találkozó elképzelés.

Átlagon felüli drágulás

A vitairatból úgy tűnik, hogy a teljes magyar építőipari ágazat problémás. Tavaly a lakásépítési költségek az unión belül Magyarországon növekedtek legnagyobb mértékben. Nálunk az építőipar régiós és európai összehasonlításban is magas importaránnyal dolgozik. A hazai építőipar importált építőanyagoktól való függése 2021-ben 48 százalék volt, szemben például a lengyelországi 15-20 százalékkal. Nyilván ettől sem független, hogy mint az MNB írja, a piaci szereplők évtizedek óta nem látott építőanyag-hiányra számítanak. 

Néhány területet külön is nevesítenek, így mint írják, az acélipari termékek, a kőzetgyapot, a szigetelőanyagok, az elektromos és gépészeti berendezések és az építési célú faipari termékek hazai elérhetősége jelent szűk keresztmetszetet. Márciusban akadozott a betonacél és az alumínium beszerezhetősége, de további építőanyag-csoportokban is szűkülő a kínálat.

Az elemzés szerint az orosz-ukrán háború végével sem várható az építőanyag-ellátás problémáinak enyhülése. Ukrajna várható újjáépítése miatt ugyanis még erősebb verseny is várható az építőanyagokért. Import beszerzési lehetőségek a dél-dél-keletre fekvő (Balkán, Törökország), valamint a távol-keleti országokban lehetnek. Ilyen kapcsolatok kialakításához viszont – hangsúlyozza az MNB – kormányzati koordinációra lenne szükség.

Azt mindenesetre rögzítik, hogy az építőipari importarányt 30 százalékra kell csökkenteni a hazai építőipari alapanyaggyártás fellendítésével. Ez a portál szerint éppannyira idealisztikus elképzelésnek látszik, mint annak kimondása, hogy a bérlők arányát a jelenlegi 9 százalékról 30 százalékra kellene emelni, évente pedig épüljön fel 30-35 ezer új lakás.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik